A kishantosi földek két hivatalos átadás-átvételi procedúrája közül csak az egyik történhetett meg, miután az eddigi bérlők, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. tulajdonosai megtagadták az állami földek hivatalos átadását az NFA képviselőinek.

Az NFA ennek ellenére átadta az érintett földterületeket az új bérlőknek – közölte a kft. ügyvezetője.

Ács Sándorné elmondta: nyomós okuk volt arra, hogy a területeket ne adják át a földalapkezelőnek. A kft. által készített és az NFA képviselőinek átadott feljegyzés szerint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. jogegyenlőséget követel és elvárja, hogy ugyanabban az eljárásban részesítsék őket, mint a Fejér megyei, Enying és Lepsény környéki állami földek bérlőit, akik a 2011-ben lejárt szerződés ellenére tovább művelhették a földeket, és nem hirdettek ezekre földbérleti pályázatot.

Hangsúlyozta: panasszal fordultak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez, az NFA törvénysértő pályázatai alapján megkötött haszonbérleti szerződéseket pedig semmisség okán bíróság előtt támadják meg.

Ács Sándorné elmondta, hogy 1998-ban azzal a feltétellel vették át a 452 hektár állami földet az addigi bérlőtől, hogy a mezei leltár alapján elszámoltak velük, és kifizettek mintegy 15 millió forintot. Ragaszkodnak ugyanilyen eljáráshoz az átadáskor is, ezért sem adhatták birtokba a földeket. Hozzátette: a területeket átállították bioművelésűre, amely „hektáronként egymillió forinttal növelte meg a földek értékét”.

Kérdésre elmondta: hivatalos átadás-átvétel híján nem adhatták volna birtokba a nyertes pályázóknak az érintett földterületeket.

Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse a sajtótájékoztatón kiemelte: a kishantosi vidékfejlesztési központ megvédését fontosnak tartó civil szervezetek riadóláncot építettek ki, így 2-3 óra alatt a helyszínen tudnak lenni, amennyiben az új bérlők megjelennek a földeken.

Kijelentette: meg fogják akadályozni, hogy a nyertes pályázók birtokba vegyék a területet, mert „Kishantos birtokban maradt, hiszen hivatalos átadás-átvétel nem történt”. Közölte: a Szövetség Kishantosért és a Fenntarthatóságért mozgalomhoz eddig mintegy 150 szervezet és 5600 magánszemély csatlakozott. Közös gondolkodás kezdődött az értékek megmentéséért, mert ebben együtt sokkal hatékonyabbak tudnak lenni – mondta.

Rodics Katalin tájékoztatása szerint az NFA-hoz fordultak azért, hogy hozzák nyilvánosságra a győztes pályázatokat, de az a törvényben előírt 15 napig nem történt meg. Ezért a Greenpeace bírósághoz fordult.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 15 évvel ezelőtt. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki. A központ különböző kutatásokat is végez, és jelentősen hozzájárul a helyi közösségek életéhez.

Október 17-én a Greenpeace Magyarország sajtótájékoztatót tartott Kishantoson, ahol jelezték: meg kell védeni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ökológiai mintagazdaságát, amely két évtizede példája a fenntartható, vegyszermentes földművelésnek, és amelynek 452 hektáros, állami tulajdonú földjét a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) pályázatán tíz részre osztva mások nyerték el.

Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója akkor hangsúlyozta: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. Európában is egyedülálló és egységes modellt hozott létre, amely jól bizonyítja, hogy „a fenntarthatóság működik”. Az igazgató szerint Kishantos nemzeti kincs és hungarikum, ezért eltökéltek a gazdaság megmentésében. Tiltakozásuk jeléül egy 500 méter hosszú, 150 méter széles Save Kishantos feliratot helyeztek el a központ földjén. Akciójuk másik részében a jelenlévők búzát vetettek el, hogy ezzel is mutassák: a központ még jelentős anyagi kockázatot vállalva is mindent megtesz azért, hogy a területen a legmagasabb szintű ökológiai gazdálkodás fennmaradjon.

Rodics Katalin a Greenpeace Magyarország regionális kampányfelelőse akkor hangsúlyozta, hogy az NFA döntésével 18 ember állandó és további 50-100 ember alkalmi munkáját veszik el.

Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője a korábbi sajtótájékoztatón ismertette, hogy hiába pályáztak az általuk 1998 óta használt állami földekre, a tízből egyetlen földterületre sem nyertek bérleti jogosultságot.

Az akkor kiadott sajtóanyag és nyílt levél szerint a kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét – egy korábbi kormányközi megállapodás alapján – amelynek bérleti joga 2013. októberben lejárt. A földterület jövőbeni hasznosítására a magyar állam képviseletében az NFA már tavaly meghirdette a területeket. Az NFA úgy döntött, hogy új, zömében nem helyben lakó „gazdálkodók” és egy gazdasági társaság kapják a területeket – ismertették.