Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára arról beszélt a Gallus cégcsoporthoz tartozó Taravis Kft. csirkefeldolgozó üzem avatóján, hogy a szaktárca 200 milliárd forint támogatást nyújtott az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozásoknak, ebből 35 milliárd forinttal támogatták a húsfeldolgozást, húskészítmények gyártását.

A vidékfejlesztési források felhasználásának köszönhetően mintegy 70 milliárd forintnyi beruházás jött létre a húsiparban. Az államtitkár kiemelte, hogy ez a beruházás ennek a pályázati felhívásnak a jó példája, hiszen több, mint 351 millió forint támogatásban részesült a cég. Az agrártárca célja volt ebben a programozási időszakban és célunk a következő ciklusban is, hogy a magyar vidéken hosszú távon is életképes gazdaságokat támogassuk, akik stabilitást adnak a helyi közösségnek. Ehhez növelnünk kell a magyar mezőgazdasági vállalkozások termelékenységét és hatékonyságát, hiszen a modern technológiákat követő mezőgazdaság az, amely a sikeres tudásalapú vidék alapjait megteremheti.

Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: több mint kétszázmilliárd forintnyi fejlesztés köszönhető a nagyvállalati beruházási programnak. Hozzá tette: a kormány 78 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott eddig a cégeknek a nagyvállalati beruházási támogatási program keretében, amelynek köszönhetően több mint kétszázmilliárd forintnyi fejlesztés és 2400 új munkahely jött létre. A cégcsoport sárvári, 1,2 milliárd forint értékű fejlesztését 290 millió forinttal támogatta a kormány. A nagyvállalati beruházási programmal a pénzügyminiszter szavai szerint olyan vállalkozásoknak kívánnak új lendületet adni, amelyek a szigorú közösségi elvárásoknak ugyan megfelelnek, mégis elesnek az uniós támogatásoktól, mert méreteikből adódóan már nem felelnek meg a kiírásoknak, ugyanakkor fejleszteni akarnak, és ehhez szükségük van támogatásokra. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a Gallus cégcsoport, amelynek a sárvári Taravis Kft. is tagja, évek óta a Dunántúl egyik legjelentősebb baromfitermékeket előállító vállalatcsoportja, dinamikusan fejlődik, és a jövőben is képes a növekedésre. „Az ehhez hasonló beruházások jelentik azt, hogy nemcsak a múlt és a jelen lehet egy növekedési pálya a magyar gazdaság számára, hanem a jövő is” – mondta.

Kitért a világgazdaságban várható gazdasági lassulásra is a pénzügyminiszter; azt mondta, recesszió még nincs, de a kormány azon dolgozik, hogy a lassulás a lehető legkisebb mértékben érintse a magyar gazdaságot. A beruházások és fejlesztések a növekedést, a munkahelyek teremtését, a bérek növekedését lendületben tudják tartani – mondta. Emlékeztetett rá, hogy a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra csökkent, és egyre több olyan szektor van – köztük egyre inkább az élelmiszer ágazat is – ahol munkaerőhiány van. A kormány köztehercsökkentő programjának részeként pedig az állam több pénzt hagy a vállalkozásoknál, amelyek a felszabaduló forrást fejlesztésekre vagy éppen a munkaerő megtartását szolgáló bérfejlesztésre fordíthatják – mondta, és példaként említette a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentését két százalékponttal 19,5 százalékról 17,5 százalékra. Varga Mihály az élelmiszeripart a magyar gazdaság húzóágazatai közé sorolva ismertette, a 4500 élelmiszeripari vállalkozás 86 ezer embernek ad munkát, ezért a kormány ezt az ágazatot a jövőben is kiemelten kezeli, fejlődését, modernizálását támogatja.

Szabó István ügyvezető igazgatója elmondta: a Gallus a brojlercsirke keltetésben messze piacvezető Magyarországon, idén mintegy 83 millió csirke keltetését tervezik, ez a magyar brojlertermelés 30-32 százaléka, ennek 50-60 százalékát exportálják. A felnevelt és a vágóhidakon végül levágott csirkékből előállított termékek jelentős része is exportra kerül, a hazai értékesítés zöme pedig a nagy áruházláncokon keresztül történik. A Gallus cégcsoport 1100-1200 embert foglalkoztat, árbevétele 2018-ban elérte a 40 milliárd forintot, a cégcsoport az elmúlt években 8 milliárd forintot fordított fejlesztésre. A sárvári Taravis Kft-nél az újabb 1,2 milliárd forintos fejlesztés során teljesen megújult a vágóhíd, kicserélték a gépek és berendezések 90 százalékát, a működést a lehetőségek szerint automatizálták, illetve megépült egy nagy kapacitású hűtőház is.