A következő uniós ciklusban mintegy 1000 milliárd forint mezőgazdasági támogatásra lehet pályázni, a rendszer azonban átalakul, a forrásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével osztják majd el. Erről Lázár János beszélt Hódmezővásárhelyen. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár hozzátette, hogy a kamarai részvételt garanciális elemnek tekintik, azért, hogy a gazdatársadalom érdekei érvényesüljenek. A jogalkotó és a kormány szándéka szerint az agrárkamarának jó néhány minisztériumi feladatot kell átadni, és a politikai érdekképviseletet is át kell vennie a Magosz-tól – mondta az államtitkár. (Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke a Vidék Magazinnak néhány hónapja úgy nyilatkozott, hogy szerinte politikamentes agrárkamarára van szükség.) A cél, hogy 5-10 év múlva a kamara – bármilyen kormány is legyen az országban -, képes legyen arra, hogy a magyar agráriumban érdekeltek szempontjait „kompromisszumok nélkül tudja érvényesíteni”. Ehhez a lehetőségeket a kormány megpróbálja megteremteni – jelentette ki Lázár János. Az államtitkár a következő időszak nagy kérdésének nevezte az agrárhitelezést. Elmondta, hogy az OTP szeretett volna ebben monopóliumot szerezni, de a kormány határozott célja, hogy ezt a takarékszövetkezetek rendszerén keresztül bonyolítsák le. Az idei kiemelt célok között említette az öntözés olcsóbbá, vagy ingyenessé tételét. „Az biztos, hogy amit a magyar állam ad a Marosból vagy a Tiszából, azt ingyen fogjuk adni, de hogy a szállításért kell-e fizetni, az most áll tárgyalás alatt” – mondta, hozzátéve, hogy céljuk az a szállítás ingyenessége is. Jelenleg 120 ezer hektárt öntöznek az országban, ami nagyon kevés, ezt növelni kell – szögezte le. Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára hangsúlyozta: a jövőben, aki nem földműveléssel foglalkozik, nem fog tudni földet vásárolni Magyarországon. A Földet a Gazdáknak Program eddigi eredményeiről szólva kiemelte: mintegy 6 millió hektár mezőgazdasági besorolású terület van az országban, amelynek 10 százaléka állami. Eddig 276 ezer hektárt hirdettek meg a programban, és 221 ezer hektárt tudtak haszonbérbe adni országosan. A haszonbérletek 72 százalékát természetes személyek, 28 százalékát jogi személyek nyerték el. A fennmaradó 55 ezer hektárt újrahirdetik, de ezekben már nem lesz eredmény a mostani parlamenti ciklusban. Hangsúlyozta, hogy a nyertesek közt csaknem 40 ezer hektárt, azaz kétharmad balatonnyi földet vittek el fiatal gazdák, vagyis minden második fiatal pályázó nyert. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke egyebek közt az összefogás fontosságáról beszélt. Szerintük ugyanis ma a termelők nagy része még mindig önállóan akar boldogulni, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nélkülözhetetlen az együttműködés, amit a kamarának is segítenie kell. Példaként az értékesítésben megjelenő érdekérvényesítést említette.