Magyar-algériai gazdasági megállapodás

A vidékfejlesztési miniszter algériai vendéglátója, a Magyarországon állatorvosként végzett Rachid Benaissa utoljára 2011 szeptemberében, az OMÉK-on járt Budapesten, magyar partnerével akkor aláírta a Magyar-Algériai Mezőgazdasági Együttműködési Megállapodást. A két miniszter jelenlétében további négy megállapodás született Algírban. Az algériai Nemzeti Talajtani, Öntözési és Vízelvezetési Intézet (INSID) és a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) közös szakemberképzésről, kutatás-fejlesztésről, víztakarékos  mintaüzemek létrehozásáról kötött szerződést. Az algériai Állattenyésztési Műszaki Intézet (ITELV) és a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) tejelő szarvasmarha állomány fejlesztéséről, a racionális és gazdaságos takarmányozásról, Cheurfa helyi fajta genetikai fejlesztéséről, továbbá mezőgazdasági termékek minősítéséről és védjegyesítéséről állapodott meg. Az algériai Nemzeti Mesterséges Megtermékenyítési és Genetikai Fejlesztési Központ (CNIAAG), valamint a pécsi székhelyű EMBRIO Kft. arról írt alá szerződést, hogy a legújabb biotechnológiai lehetőségek igénybevételével fejlesztik a tej- és húshasznú szarvasmarha, illetve lótenyésztési programjaikat. Az algériai Állattenyésztőket Összefogó Vállalat (SGP PRODA) pedig a bábolnai Bábolna Tetrával egy közös vegyesvállalat létrehozásáról döntött. A baromfi tojó szülőpárok tenyésztését célul kitűző cég kiszolgálná az algériai, a regionális és a nemzetközi piacot. Emellett előrehaladott tárgyalások folynak arról is, hogy az algíri állatkert és a hozzá tartozó 307 hektáros park rehabilitációját – a tervezéstől a kivitelezés irányításáig – magyar vállalkozások végzik a Budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert szakembereinek közreműködésével. Emellett méhészeti, borászati és gombatermesztési programok kidolgozásáról is döntöttek.

Vélemény, hozzászólás?