Fazekas Sándor emlékeztetett: a hat hónap alatt nyolc agrárminiszteri ülést rendeztek, köztük egy rendkívüli találkozót e hónap elején. Emellett Magyarországon több mint 30 rendezvényen az elnökség összesen 2500 vendéget köszönthetett. Mintegy 450 ülés előkészítése és levezetése hárult az elnökségre, beleértve az informális tanácsüléseket. Úgy vélte: az elnökség alatt kezelt legfontosabb kérdés az unió közös agrárpolitikájának jövőbeni (2013 utáni) alakulása volt, ezt az elnökség a következtetések tanácsi elfogadásával megoldotta. Nem mindegy, hogyan alakul a mezőgazdasági politika, hiszen a gazdák támogatása Brüsszelből érkezik – fejtette ki. Kiemelte: a következtetések szerint erős agrárpolitikára, átgondolt fejlesztésekre, beruházásokra van szükség az unióban. Az elnökségnek menet közben felmerült problémákkal is meg kellett küzdenie, mint a dioxinbotrány, illetve a zöldségpiaci problémák az elmúlt hetekben – mutatott rá Fazekas Sándor. A közös halászati politikával kapcsolatosan elmondta: az elnökség alatti kezdeményezés volt, hogy az édesvízi haltartás hangsúlyosabb szerepet kapjon. Fazekas Sándor hangoztatta: azon is dolgozott a magyar elnökség, hogy utódjának, Lengyelországnak megfelelően előkészített állapotban adja át a stafétát. ”Ma is előredolgozunk már, olyan témák vannak napirenden, amelyek a további munkát segítik” – szögezte le. Fazekas Sándor az elnökség további eredményeit is felsorolta. Úgy vélte, áttörést értek el az élelmiszerek címkézésével összefüggésben: a feliratok olvashatóbbak lesznek, több terméken tüntetik fel a származási országot, és az új címkék azt is lehetővé teszik, hogy a fogyasztók könnyebben dönthessék el, melyek az egészséges táplálékok. Eredményes lépéseket tett az elnökség a tejágazatot illetően is. Ezek közül Fazekas Sándor kiemelte azt a magyar javaslatot, amely a helyi termelés és közvetlen értékesítés szabályozására vonatkozik. A méhegészségüggyel kapcsolatban szintén születtek fontos döntések, akárcsak az erdőkre vonatkozó EU-szabályozásban, illetve az uniós jogszabályok rendezésében. Külön beszélt a miniszter az élelmiszerárak ingadozásáról, az arra adható válaszokról. Ez a kérdés téma volt a húsz legfejlettebb, illetve vezető feltörekvő országot tömörítő G20 csoport agrárminiszteri találkozóján is. Ez a probléma mindenkit foglalkoztat, hiszen nincsen olyan élelmiszer, amelynek ne emelkedett volna az ára – mutatott rá Fazekas Sándor. Hangsúlyozta, hogy szélsőséges áringadozások a termelőket is fenyegetik, a befektetőket pedig óvatosságra késztetik. Az áringadozás csökkentésére szerinte megoldás lehet a tárolás-készletezés, a jobb piaci adatszolgáltatás és termésbecslés. Fontos, hogy az unió megfelelő intervenciós készletekkel rendelkezzen, miközben most a világban minimálisak a tartalékok. A közös agrárpolitika jövőjéről a magyar elnökség alatt hozott döntés is az áringadozások csökkentésének irányában hat – hangoztatta Fazekas Sándor. Ilyen elemnek minősítette a tartalékolásról, az aktív piaci eszközökről kidolgozott iránymutatásokat, a fiatal gazdák segítését, valamint a helyi termelés ösztönzését is.