A Vidékfejlesztési Minisztériumnak az eseményről kiadott közleménye szerint az államtitkár kiemelte: Magyarország a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásainak tagállami elosztásakor a közvetlen támogatásokból nagyjából ugyanakkora forrásra számíthat, mint jelenleg. A mostani egységes területalapú kifizetéseket (SAPS) egy új támogatási forma váltja fel, amelynek kialakításakor a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdálkodók szempontjából a lehető legegyszerűbb legyen az új rendszer. „Kiemelten fontos számunkra, hogy az új KAP megkülönböztetetten kezelje a fiatal gazdákat és a kistermelőket” – mondta Czerván György. Az államtitkár Brüsszelben is javasolta, hogy a fiatal gazdálkodóknak szóló 25 hektáros felső támogatási határt emelni kell, hogy valóban életképes gazdaságok jöhessenek létre – olvasható a VM dokumentumában. A közlemény szerint az állattenyésztés és a munkaigényes növényi kultúrák támogatásához a termeléshez kötött forrásokat Magyarország maximális mértékben ki szeretné használni. Az államtitkár megerősítette: az Európai Unió továbbra is stratégiai célnak tekinti a közösség élelmiszerbiztonságának javítását, a környezeti érdekeket szem előtt tartó életképes élelmiszertermelést, valamint a vidéki közösségek és munkahelyek megőrzését. Az elmúlt év a mezőgazdaság kiemelkedő időszaka volt. A magyar gazdaság húzóágazata volt az agrárium, amelynek teljes kibocsátása 26 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Kiemelkedő teljesítményt ért el mind az állattenyésztési mind a növénytermesztési ágazat. A bruttó hozzáadott érték 48 százalékkal, a mezőgazdaságból származó nettó vállalkozói jövedelem 75 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben. A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar tavaly  produkálta a legkedvezőbb export többletet, amióta Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz.