Több olyan vélemény látott napvilágot az elmúlt időszakban, melyek szerint a tavaszi mezőgazdasági munkák későbbi megkezdése a belvíz vagy a csapadékos, hideg időjárás miatt önmagában árnövelő hatásúak.

A Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai álláspontja szerint jelen pillanatban teljesen megalapozatlan azt állítani, hogy a belvíz önmagában terményár vagy élelmiszer áremelést eredményezne. A hazai gabona termelői árakat alapvetően a világpiaci árak alakítják, melyet számos trend és hatás befolyásol – így többek között a terméseredmények alakulása.

Kétségtelen, hogy a csapadékos időjárás miatt két-három hetes késéssel kell számolni a tavaszi munkálatok elvégzésében, Kétségtelen az is, hogy a 101 ezer hektár elborító belvíz miatt eddig 9 ezer hektárral csökkent véglegesen az 1,647 millió hektáros őszi vetésterület. Az időjárás remélt kedvezőbbre fordulása esetén ez a kiesett idő a területek jelentős részén még behozható, elkerülve a jelentősebb hozamkiesést a tavaszi vetésű növények esetében. A tavaszi talajmunkák csúszása a kora tavaszi vetésű növényeknél természetesen gondot okoz, elsősorban a zöldborsóban számolhatunk jelentős „károkkal”. A borult időjárás miatti fényhiány a hajtatásban és a palántanevelésben jelent további problémát.

A március közepi fagy a csonthéjasokat, elsősorban a kajszit és az őszibarackot károsította néhány térségben. A terméskiesés mértékét virágzás és terméskötődés után lehet majd megállapítani, így a fagy hazai árakra való kihatását is akkor lehet majd megbecsülni.

Jelenleg az USDA (United States Department of Agriculture), illetve az IGC (Nemzetközi Gabonaszövetség) előrejelzései pozitív képet festenek a 2013-as terméseredmények tekintetében, mely nem ad okot aggodalomra a világpiaci árak emelkedése tekintetében. Az IGC február végi világpiaci kitekintésében globálisan 682 millió tonna termést prognosztizál, ami 4 százalékos emelkedést jelent a 2012/2013. évi szezon kibocsátásához képest. Az IGC a 2012/2013. gazdasági évre vonatkozóan a kukorica globális vetésterületének 0,6 százalékos bővülését becsüli, így 172,5 millió hektáron kerülhet kukorica-vetőmag a talajba. A fenti adatok befolyásolják leginkább a hazai gabona- és takarmányárakat.

A mezőgazdasági termelői árak, az élelmiszerárak alakulása jóval bonyolultabb annál, minthogy egy termelési-időjárási problémából valamennyi élelmiszertermékre gyártsunk megdönthetetlennek tűnő „jóslatokat”.