A képre rákattintva nagyítható!

Jelentősen kurtítaná a Közös Agrárpolitika támogatásait az Európai Bizottság, Magyarország az EMGA pénzeknél 16,4, az EMVA esetében 26,6 százalékkal kevesebbet kapna.Az Európai Unió 2019 januárjában indult román elnöksége rendkívül érzékeny helyzetben vette át mind a Közös Agrárpolitika (KAP), mind pedig a többéves pénzügyi keret (MFF) dossziéját. A román elnökség intenzív munkarendben kezeli a reform dosszié tanácsi tárgyalását, céljuk részleges tanácsi álláspont kialakítása a félév végére. A tervezés, végrehajtás bizonytalanságában rejlő kockázatokról szóló véleményeket ugyanakkor az Európai Számvevőszék vonatkozó jelentése is osztja. A javaslatok esetében az elnökség módosított szövegtervezeteket készít, amelyek kevésbé ambiciózusak, a kényes kérdéseket nem kezelik. Eközben az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága véglegesítette hivatalos álláspontját. Az EP végleges álláspontja azonban csak az EP választásokat követően készül majd el. A magyar álláspont pedig továbbra is a minőséget helyezi a gyorsaság elé.

Amint az a 2021-2027 közötti új uniós MFF javaslatból kiderül, az Európai Bizottság a KAP költségvetés csökkentésére tett javaslatot. Eszerint a KAP részaránya az EU következő költségvetési ciklusában az 1279,4 milliárd eurós pénzügyi keretben 28,5 százalékra csökkenne és 378,9 milliárd euró lenne, illetve a legújabb brüsszeli tájékoztatás szerint 365 milliárd – a 2014-2020 közötti 408,3 milliárd euró után. Ez azért elég kemény kurtítás, még akkor is, ha az Európai Unió költségvetésében a mezőgazdasági kiadások aránya évek óta folyamatosan csökken. Mert az is igaz, hogy az 1980-as évek elején a KAP az uniós költségvetésnek még a 66 százalékát tette ki, a 2014-2020 közötti időszakban azonban már csak a 37,8 százalékát. No de 37,8 százalék után 28,5 százalékra vágni a teljes uniós agrárbüdzsét egy kissé azért elhamarkodott ötletnek tűnik. Még akkor is, ha eddig az uniós növénytermesztőket szó szerint kistafírungozta az EU, hiszen egyes növények esetében az önköltség támogatásként landolt a gazdálkodók számláján, minálunk sem volt ez másként. Komolyabban vehető lett volna egy alacsonyabb szintű csökkentési javaslat, amely azonban még erőteljesebben az állattartók felé terelte volna a támogatásokat. Hiszen ez a törekvés a jelenlegi uniós költségvetési időszakban már érezhető a korábbi időkhöz képest, még ha a gazdák nem is mindig tudják ezt aprópénzre váltani.

Száz szónak is egy a vége: a KAP finanszírozását az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapon (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül oldja meg az EU. Magyarország esetében pedig az EMGA források 16,4, míg az EMVA források 26,6 százalékkal csökkennének – 2018-as árakon – 2021-2027 között a mostani költségvetési periódushoz viszonyítva. Amennyiben még mindig kevéssé lenne érthető azt, hogy miféle változtatásra is tett javaslatot az EB, érdemes a fentiekhez hozzátenni még azt is, hogy a hozzávetőleg tíz százalékkal csökkenteni javasolt KAP költségvetés 40 százalékát ráadásul környezet- és klímavédelmi célokra kellene fordítani.

Folytatódna ugyanakkor a közvetlen kifizetések tagállamok közötti konvergenciája, amelynek finanszírozásban azonban ezentúl minden tagállam részt venne. A támogatások csökkentése esetében sávos degresszió (60-100 ezer euró között), majd kötelező capping (felső határ) lépne életbe. Az összes közvetlen támogatási elem beszámítana, kötelező munkabér korrekcióval. A közvetlen támogatások és vidékfejlesztés közötti forrás-átcsoportosítás lehetősége megmaradna, mindkét irányban 15 százalékos mértékben. A társfinanszírozási arányok csökkentését javasolja emellett az EB a vidékfejlesztés esetében. Az uniós hozzájárulás minimális mértéke 20 százalék lenne. A Horizont Európa programból pedig 2018-as árakon 8,9 milliárd euró jutna az ágazathoz kapcsolódó kutatás és innováció ösztönzésére.

A KAP 11 millió termelőt támogat és átlagosan az uniós mezőgazdasági termelők jövedelmének 46 százalékát teszi ki – áll a FARMEurope, a bizottsági terveket illetően igen kritikus állásfoglalásában. Az állásfoglalás szerint a jövedelemtámogatás segíti a megfizethető és magas színvonalú élelmiszerek és a gazdaságok sokszínűségének biztosítását Európa-szerte, biztosítva az élelmiszerbiztonság első szintjét. A KAP mindössze 0,83 euróba kerül naponta a polgárok számára, hogy így támogassák az élelmiszer-szolgáltatókat és a környezetvédelmet. Egy kisebb és kevésbé ambíciózus KAP durva szerkezetátalakítást és szabványosítást eredményezne a mezőgazdaságban a lehető legalacsonyabb termelési költségekkel – kongatja a harangot a FARMEurope. Az állásfoglalásban az is benne van, hogy a gazdák jövedelme stagnál és az EB előrejelzése szerint a következő évtizedben reálértéken 14 százalékkal csökken. A bizottság továbbá úgy véli, hogy a jelenlegi reformjavaslattal a jövedelemcsökkenés még drámaibb lehet, ágazatoktól függően elérve akár a 20-30 százalékot is. Ez a FARMEurope szerint elfogadhatatlan egy olyan időben, amikor a gazdák jövedelme már így is az EU átlagos jövedelmének mindössze 40 százalékát teszi ki, és amikor Európának valóban szüksége van egy új generációs gazdálkodó réteg bevonására.

Az agrár- és vidékfejlesztési források csökkenése nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gazdákhoz összességében kevesebb EU-s támogatás érkezne – mutatnak rá ugyanakkor európai bizottsági szakértők, hozzátéve: Magyarország az EB javaslata szerint a tagállamok közül egy főre vetítve a hatodik legnagyobb támogatást kapná. A tervezet szerint a közvetlen kifizetések – folyó áron – kevesebb, mint 4 százalékkal csökkennének Magyarország esetében – hívják fel a figyelmet. Mint kifejtik, az agrártámogatások csökkenésének egyik oka, hogy az uniós költségvetéshez jelentős mértékben hozzájáruló Egyesült Királyság várhatóan elhagyja az EU-t. Másrészt a tagállamok olyan prioritásokat határoztak meg a 2021-2027 közötti időszakra, amelyek növekvő kiadásokat jelentenek. Ezzel áll összhangban a „Migráció és határigazgatás” című költségvetési fejezet megerősítése is. Ez jelentős részben az EU külső határai védelmének megszilárdítását célozza, de ebből jut az unión belüli menekültügyi rendszer javítására, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre és az unió területén legálisan tartózkodó menekültek integrációjára is. A megerősítéssel együtt is ez a fejezet a javasolt teljes költségvetésnek mindössze 1,5 százalékát teszi ki. A KAP keretében pedig az egyes tagállamok számára javasolt vidékfejlesztési támogatások összege nem függ attól, hogy mennyit fordítottak vagy szándékoznak fordítani menekültek integrációjára. Az erre fordítandó összegekről a tagállamok maguk döntenek saját prioritásaik alapján, azaz a jövőben is Magyarország dönti el, hogy a vidékfejlesztési forrásokból mennyit szán a kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok integrációjára – teszik hozzá az EB szakértői.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. május 14-i ülésén a miniszterek szintjén folytatódott a kérdés politikai vitája. Itt is szóba került a magyar álláspont, miszerint a források szinten tartására, megfelelő keretszabályokra és egyszerű feltételekre van szükség az új uniós agrárpolitikában. Konkrétan három dologra van szükség ahhoz, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) az európai polgárok és az európai gazdák igényeit szolgálja: kellően ambiciózus költségvetésre, helyes szakpolitikai döntésekre és gyakorlatban végrehajtható, egyszerű szabályokra – mondta Nagy István agrárminiszter a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 14-i ülésén, Brüsszelben.

A magyar gazdák jövedelembiztonságának és versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen a KAP források jelenlegi szinten történő megtartása. A folyamatban lévő KAP reform egyik fő kérdése az lesz, hogy milyen intézkedéseken keresztül tudjuk a lehető legegyszerűbben eljuttatni ezeket a forrásokat a magyar gazdákhoz. Az Agrárminisztérium a tárgyalások során mindent megtesz annak érdekében, hogy az olyan intézkedések, mint a SAPS rendszer keretében nyújtott területalapú kifizetések, vagy a nagy munkaerő igényű ágazatok támogatását lehetővé tevő termeléshez kötötten adható támogatások 2020 után is a magyar gazdák rendelkezésére álljanak. Ezen támogatásformák megőrzése, kiegészülve az agrárberuházásokat ösztönző vidékfejlesztési támogatásokkal nagyban hozzájárulhat a magyar agrárium további fejlődéséhez – emelte ki a tárcavezető.

Legalább ilyen fontos, hogy a lehető legegyszerűbben jussanak el a gazdákhoz az uniós források. Jelenleg még sok a kérdőjel az Európai Bizottság által javasolt új támogatáselosztási modellel kapcsolatban és a tagállamok többsége szerint további tárgyalások szükségesek ahhoz, hogy a gyakorlatban könnyen végrehajtható szabályozás kerüljön elfogadásra. Magyarország olyan új KAP elfogadásában érdekelt, amelyen keresztül a magyar gazdák pénzügyi kockázatok nélkül, egyszerűen kaphatják meg az őket megillető támogatásokat – hangsúlyozta Nagy István.