A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának értékelése szerint a magyarországi pénzügyi rendszer stabil, sokkellenálló-képessége megfelelő, de a bankrendszer hitelkínálata továbbra is visszafogott, a bankok erős hitelezési képessége ellenére.

A monetáris tanács kedden tette közzé értékelését az MNB „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című kiadványához kapcsolódva. A monetáris tanács megállapította azt is, hogy az alacsony hitelezési hajlandóság fékezi a gazdasági növekedést, nem segíti a növekedési fordulatot. Az MNB növekedési hitelprogramjának első pillére javíthatja a kkv-k olcsó forráshoz jutását, a második pillér a kkv-k devizahiteleinek forintosítását segíti elő – emlékeztet a jelentés.

Az MNB stabilitási jelentését összeállító szakértői csapat szerint stresszhelyzetben is kezelhető mértékű lenne a hazai bankrendszer tőkeigénye. Az MNB stabilitási jelentése szerint a jelenleginél lényegesen rosszabb gazdasági növekedéssel és jóval gyengébb forintárfolyammal kalkulált stresszpálya alapján 2014 végéig három jelentős banknak keletkezne tőkeigénye.

Az egész hazai bankrendszer tőkeigénye 62 milliárd forintot tenne ki, amely a jegybank szerint kezelhető mértékű lenne, figyelembe véve az anyabankok eddig tapasztalt elkötelezettséget a magyarországi leánypénzintézeteik iránt. Az MNB szakértői nem nevezték meg a bankokat, csak annyit mondtak, hogy az OTP nincs a három, esetleg érintett bank között.

Az MNB szakértői a stabilitási jelentésben a stresszteszt esetében alappályának a 2013. márciusi inflációs jelentés előrejelzését tekintették. A stresszpályán az alappályához képest 4,3 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedést, 15 százalékkal gyengébb forint árfolyamot, 300 bázispontos kockázati prémium felár növekedést és 10 százalékos lakásár-csökkenést valószínűsítettek.

A stresszpályán a már nem teljesítő hitelek után is pótlólagos értékvesztéssel számoltak, mivel egy jelentősen romló gazdasági környezetben ezeknél az ügyleteknél is csökken a megtérülési arány.

Az árfolyamgát rendszerénél az alap- és stresszpályán egyaránt 50 százalékos belépési arányt valószínűsítettek a jegybanki szakértők, a bankadót az egész időhorizonton teljes összegben érvényesítették, egyúttal azzal számoltak, hogy a tranzakciós illetéket teljesen áthárítják a bankok az ügyfeleikre. A jegybanki szakértők által felvázolt stresszhelyzetben ugyanakkor a kedvezőtlenebb induló tőkehelyzet és a romló jövedelmezőségi kilátások miatt nőtt a tőkeigény, ennek mértéke azonban továbbra is kezelhetőnek tekinthető.

A stresszperiódus első évében egy banknak lenne szüksége tőkebevonásra ahhoz, hogy teljesítse a szabályozói tőkeminimum-elvárást. Tartós stressz eredményeként azonban már három jelentős pénzintézetnek is tőkebevonásra lehet szüksége, ami kockázatot jelent. Bár az átlagos tőkeellátottság megfelelő, az összesített mutató jelentős aszimmetriát takar. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója kedvező: az alappályán a második év végére eléri a 18 százalékot (feltételezve, hogy nincs osztalékfizetés), míg a stresszpályán a 13 százalékot. Ezen kedvező mutató mögött az húzódik meg, hogy az egyedi intézmények tőkemegfelelési mutatói széles tartományban szóródnak a kétéves stresszpálya végére.