Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke azt kérdezte a tárca vezetőjétől, hogy lekerülhet-e az invazív (agresszívan terjedő) növények listájáról a selyemkóró. A jelenlegi jogszabályi előírással ugyanis a selyemkóró a parlagfűvel azonos elbánási kategóriába került, holott összehasonlíthatatlanul nagyobb hozamértéke van, nem allergén, és az olyan években – mint az idei is -, amikor a tavaszi fagy teljesen megsemmisítette az akácvirágzást, egyedüli, nagy mézhozam pótlásra alkalmas növény. Megjegyezte azt is: ahhoz, hogy Magyarország ne veszítsen mézpiaci dominanciájából, szükség lenne a selyemkóró mézalapjára is.  A miniszter válaszában emlékeztetett rá, hogy a selyemkóró – a parlagfűhöz hasonlóan – napjaink egyik legveszélyesebb inváziós gyomnövénye. Így felszaporodásával és gyors terjedésével veszélyezteti a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát, a mezőgazdasági területeken pedig súlyos terméskiesést okoz. A méhek pedig a selyemkóróról mézet gyűjtve, a selyemkóró virágainak megtermékenyítésével, annak felszaporodását segítik. A fajra vonatkozó ismeretek alapján jóval több érv támasztja alá a selyemkóró inváziós növények listáján való megtartását, mint a levételét. Fazekas Sándor ugyanakkor jelzi, a tárca nem zárkózik el a jogi szabályozás felülvizsgálatától.