Ez derül ki a helyi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal összesítéséből. A munkaanyag emlékeztet: tavaly az átlagosnál sokkal több csapadék sújtotta a mezőgazdaságot. 2010 utolsó három hónapjában megyei szinten 231 milliméter csapadék esett, amely 118 milliméterrel több a sokéves átlagnál. Az év egészében is a sokévi átlagot közel kétszeresen meghaladó – több térségében is 1000 milliméter feletti – mennyiségű csapadék hullott az Alföldnek ezen a részén. Tavaly a 124.028 hektáron elvetett kenyérgabonából csupán 106.775 hektárnyit sikerült betakarítani, amelynek átlaghozama és minősége változó, összességében a vártnál rosszabb lett. A rendkívüli időjárás emellett 2010-ben az őszi káposztarepce területein okozta a legsúlyosabb – közel 50 százalékos terméskieséssel járó – károkat. Itt az elvetett 26.047 hektárból mindössze 13.687 hektárról lehetett a termést betakarítani, az átlaghozam hektáronként 1,57 tonna lett.
Ősszel a felázott talaj sok helyen ellehetetlenítette a termés begyűjtését. Ezt követően a gazdálkodók csak nehezen tudtak magágyat készíteni, amelynek minősége is gyakran elmaradt az optimálistól. A gazdáknak az ár- és belvizekkel is szembe kellett nézniük az elmúlt időszakban. A tározók területén tavaly több ezer hektár szántóföldi növénykultúra került tartós vízborítás alá. Jelenleg is rossz a helyzet, a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság keddi tájékoztatása alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye területének csaknem 10 százaléka, mintegy 63 ezer hektár van víz alatt. A dokumentum készítői felhívják a figyelmet arra, hogy 2010 tavaszán és őszén egyaránt több ezer hektár szántóterület maradt vetetlenül Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ezért egy átlagosan csapadékosabb tél is a tavalyihoz hasonló, vagy még annál rosszabb körülményeket teremthet 2011-ben a helyi növénytermesztésben.