A két benyújtó, Font Sándor és Kovács József sajtótájékoztatóján elhangzott: kizárólag jogtechnikai és néhány apróbb módosítást támogatnak, így például azt, hogy a sűrítmények, koncentrátumok, szörpök ne tartozzanak az adóköteles termékkörbe, ha gyümölcstartalmuk meghaladja a 25 százalékot. Nem támogatják ugyanakkor azt a fideszes kezdeményezést, hogy a kakaóitalporokat vegyék ki a népegészségügyi termékadó alól. Font Sándor szerint az adónem nyereségoldala – egészségügyi kiadások megspórolása miatt – jóval nagyobb, mint a lehetséges adóbevétel-kiesés például az esetleges munkahelymegszűnések következtében. Megerősítette, a termékadóból éves szinten 20 milliárd forintos bevételre számítanak, amit kizárólag népegészségügyi célokra lehet majd fordítani. A népegészségügyi termékadón túl további kormányzati intézkedések várhatók a tudatos, egészséges életmódra való ösztönzés érdekében. Példaként említette az esetleges mindennapi testnevelésórát, valamint azt a kezdeményezést, amely szerint definiálnák, hogy mi is tulajdonképpen a magyar élelmiszer. Utóbbiról szóló tervezetük rögzítené, hogy csak a Magyarországon megtermelt alapanyagokból előállított terméket lehetne magyar élelmiszernek nevezni. Font Sándor és Kovács József az eredeti indítványában azt javasolta, hogy a cukrozott, 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint legyen. A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint lenne, ugyancsak kilogrammonként. Csak az Európai Bizottság (EB) jóváhagyása után lépne hatályba a hamburgeradó néven ismert népegészségügyi termékadó a legújabb fideszes javaslat szerint. Koszorús László (Fidesz) még kedden nyújtotta be a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslathoz azt a kapcsolódó módosító indítványát, amelyben javasolja, hogy az eredeti tervekkel ellentétben ne szeptember 1-jén, hanem az EB jóváhagyó határozatát követő 15. napon lépjen hatályba az elfogadását követően a törvény. Legutóbb a fideszes Nógrádi Zoltán azt indítványozta, hogy 2012. január 1-jén lépjen hatályba a törvény, ám ezt sem előterjesztők – a fideszes Font Sándor és Kovács József -, sem a kormány nem támogatja. Koszorús László további módosításokat is javasol: így például azt, hogy a kormány által célként kitűzött foglalkoztatás-növelésre tekintettel – a helyi iparűzési adóban már ismert foglalkoztatási adóalap-mentesség mintájára – itt is irányozzanak elő adókedvezményt azon adóalanyok számára, akik foglalkoztatotti létszámukat az előző adóévben növelték. Koszorús László azt is javasolja: pontosítsák és szűkítsék a törvényt. Egyik javaslata pontosítja, hogy a sűrítmények, koncentrátumok, szörpök nem tartoznak az adóköteles termékkörbe, ha gyümölcstartalmuk meghaladja a 25 százalékot. Egy másik indítványa pedig szűkíti a termékkört azzal, hogy az adónak nem célja a már elkészült fogyasztásra kész főételek (tipikusan házhoz szállítás útján értékesített levesek, mártások) sótartalomfüggő adóztatása. Egy harmadik javaslatában pedig definiálja a só jelentését. Font Sándor és Kovács József az eredeti indítványban azt javasolta, hogy a cukrozott, és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint legyen. A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója pedig kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint, ugyancsak kilogrammonként.