A képviselő nyilatkozatban üdvözölte az Európai Parlament jelentését a mezőgazdasági termelői költségekről. A jelentés szerint az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági termeléshez szükséges javak, az úgynevezett inputok ára jóval gyorsabban nőtt, mint az értékesítési ár. Míg 2000 és 2010 között az előbbiek 40 százalékkal, az utóbbiak csupán 25 százalékkal emelkedtek. Különösen kirívó e költségnövekedés az energiánál és a műtrágyánál: előbbi átlagosan 60, utóbbi 80 százalékkal drágult. Az energiahatékonyság növelésével nemcsak Európa olaj- és gázfüggősége lenne mérsékelhető, de az agrárium jelentősen hozzájárulhatna az EU klímavédelmi célkitűzéseihez. A képviselő emlékeztetett arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési ütemtervéről általa készített európai parlamenti szakbizottsági dokumentum arra a következtetésre jutott: a gazdák a mezőgazdasági melléktermékek helyben történő felhasználásával is tudnák segíteni a klímavédelmi célok teljesülését. A mezőgazdasági termelői költségekről szóló jelentés a hatékonyabb vízgazdálkodás érdekében sürgette az öntözőrendszerek fejlesztését. A klímaváltozás – mutatott rá – kiszámíthatatlanabbá és egyenetlenebbé teheti a csapadékeloszlást, ezért a vízfelhasználás ésszerűbbé tétele mellett gondoskodni kell a talajok jobb vízelvezetéséről. A termőfölddel kapcsolatban a jelentés felhívta az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a történeti bázison alapuló SPS támogatási rendszer, amelyet Magyarországon a szocialista kormány kívánt bevezetni, jelentős mértékben hozzájárul a földdel kapcsolatos spekulációhoz. Glattfelder Béla ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a MAGOSZ és a Fidesz megakadályozta az SPS bevezetését, és ezzel megvédte a magyar gazdákat a spekulációtól.