Farkas János elmondta: az arab ország biztosítaná azt a tőkét, amellyel ismét művelés alá lehetne vonni az egykori rizsföldeket. A mezőgazdasági szakember szerint azonban ehhez kormányzati segítség is szükséges, hiszen a hazai termelők legfeljebb a harmadát kapják támogatásként, mint nyugat-európai társaik. A hazai rizstermelők egyelőre 3,222 hektárra akkreditálták magukat az unióban, vagyis ekkora területre kaphatnak támogatást. Az utóbbi években azonban általában 2,900 hektáron vetettek rizst, s ebből 550-600 hektárt Csárdaszállás térségében. A hektáronkénti támogatás azonban mindent beszámítva legfeljebb 100 ezer forint, szemben a nyugat-európai 300 ezer forintos gyakorlattal. Farkas János számításai szerint Magyarországon évente 40 ezer tonnát fogyaszt a lakosság, s ebből megközelítőleg 12 ezer tonna a hazai termés, ám ennek egy része külföldre kerül, javító rizsként, éppen a kiváló minősége miatt. „Az ománi szándék megvalósulása nemcsak friss tőkét hozna az ágazatba, hanem csökkentheti Magyarország energia függését is” – mondta Farkas János.