Megfelelő öntözéssel évi 20 millió tonnára lehetne növelni a jelenlegi 15-16 milliós hazai gabonatermelést – mondta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke.

A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában tartott rendezvényen a politikus elmondta, jelenleg a 100 ezer hektárt sem éri el az öntözött területek nagysága Magyarországon. Ennek a helyzetnek a javítását kell szolgálnia a vidékfejlesztési tárca szakmai felügyelete alatt működő vízügyi hivatalnak – fűzte hozzá. Jakab István rámutatott: a jogalkotásnak hozzá kell járulnia a hazai mezőgazdaság versenyképességének javításához. Ebben a tekintetben meghatározó időszakban vagyunk, hiszen egyebek mellet a földforgalmi törvény és az integrációs törvény elfogadása előtt állunk – jelezte.

Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke elmondta: a vízgazdálkodási stratégia kidolgozásában a kamarának szakmai partnernek kell lennie. Véleménye szerint az egész szektor profitálhat abból, hogy a kamara összefogja a termelőket és a feldolgozókat is. Hozzátette: fontosnak tartja, hogy a tagok nagyobb értékű szolgáltatást kapjanak az agrárkamarától, mint amennyit oda befizetnek. Kiemelte a kamarai piacfigyelőt, illetve olyan könyvek megjelentetését, amelyek nem profitszerzési céllal, hanem a tudományos eredményeket mutatják be, és segítenek azok gyakorlati hasznosításában.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy egy gazdasági szektor sikerességéhez szükséges a tudományos élet, a gazdasági szereplők, a kamara és a kormány együttműködése. A szerdai konferenciára ennek jegyében hívtak meg több száz oktatót, cégvezetőt, értékesítőt, termelőt, valamint kamarai tagokat és tisztviselőket.

Nagy János, a DE Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának (DE-AGTC) elnöke kifejtette: az elmúlt évtizedekben a hazai kukoricahozam olyan ingadozásokat produkált, „amelyeket nem lehet kibírni.” A centrumelnök szerint évente 30-50 ezer hektárral kellene növelni az öntözött területek nagyságát. Kifejtette, hogy a termőterületek nagysága nem változott jelentősen az elmúlt harminc évben, az éves hozam azonban 3,5 és 7,6 millió tonna között ingadozott.

Látható tehát – folytatta -, mennyire kitett a mezőgazdaság az időjárásnak, és ezen csak a vízgazdálkodás, ezen belül az öntözés javításával lehet változtatni. Ehhez kapcsolódva felhívta a figyelmet, hogy az EU 27 tagállama közül Magyarország a 26. helyen áll az öntözött területek nagyságát illetően, ami 2011-ben mindössze 73 ezer hektár volt.

A pozitívumok között említette, hogy tíz év alatt megduplázódott, 3-4 millió tonnára nőtt a kukoricaexport. Ezen a területen Magyarország Európában jelentős szereplő lehet a jövőben – tette hozzá.