Orbán Viktor szerint kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplõi is érzékelik.

A miniszterelnök ezt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével való keddi budapesti tárgyaláson mondta, ahol arról is beszélt, hogy óriási nyomásra számít a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban, de végig fogja azt vinni, továbbá javasolta, hogy a bankrendszer fele legyen magyar kézben. Minden gazdasági modellépítési kísérlet újításnak minõsül, az újítóknak pedig megvan a maguk sorsa: elõször meglepetés fogadja õket, utána értetlenség, majd érdeklõdés, és ha beválik az újításuk, akkor átveszik azt – mondta a kormányfõ a választási szövetségeseivel és együttmûködõ partnereivel zajló konzultációsorozat második állomásán. Bár a magyar gazdaság még nincs olyan állapotban – folytatta -, hogy „a mellünket verve” lehetne hivatkozni a kormány szinte minden újításának nyugati átvételére, de „kellõ szerénységgel” rögzíthetõ: a magyar gazdaságpolitika intézkedései, amelyeket elõször értetlenség fogadott, szépen lassan átmentek az európai gazdaságpolitika eszköztárába. Példaként említette a bankadót, a válságadókat, a hárompilléres nyugdíjrendszer újrarendezését, a tranzakciós adót, és szerinte „pillanatok alatt” máshol is meg fognak érkezni a munkahelyvédelmi akciótervek. Az új gazdasági modell elemei közé sorolta a kormányfõ a munkát és a családokat támogató adórendszert, a munkát terhelõ állami bevételek kiváltását forgalmi adókkal, az adósságtermelõ rendszerek átszervezését, állami nyugdíjrendszer építését, a szociális ellátórendszer és a kamarák szerepének átalakítását, az újraiparosítás politikáját és egy új mezõgazdasági rendszert. Utóbbival kapcsolatban kifejtette: ennek legnagyobb vitája a következõ hónapokban várható az új földtörvény miatt. „A következõ négy-öt hónap legnagyobb vitája a földtörvény körül rajzolódik majd ki: történeti érdeklõdésû vállalkozóknak kifejezetten javaslom, hogy kísérjék ezt a vitát, mert a Horthy-korszak nagy elmaradt földreformjairól szóló egykori írásokat fogják visszahallani” – mondta. Az új modellhez tartozik – folytatta – a közszolgáltató cégek nonprofit alapra helyezése, a keleti nyitás politikája és 2014 után az európai uniós pénzek felhasználásának új rendje is, mert a jelenlegi módszer alapjaiban az elhibázott. Az EU-s pénzekrõl szólva közölte azt is, hogy létrehoztak egy bizottságot, amelynek az a feladata, hogy kidolgozza a közösségi források felhasználásának új rendszerét. Végül elmondta, hogy a kabinet új gazdasági modelljének része az a célkitûzés is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában – jelezte a miniszterelnök. Megjegyezte továbbá, hogy az MKIK javaslatai közül korábban megvalósították egyebek mellett a Széchenyi-kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok és a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítást és egy versenyképes adórendszer kialakítását. Orbán Viktor beszédében kitért a munkahelyvédelmi tervre is, és leszögezte: „végig fogom vinni ezt a munkahelyvédelmi akciótervet, kétség ne legyen felõle, mert ez a mi kormányzásunk filozófiájának a lényege”, ugyanis arról kell meggyõzni a magyarokat, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem dolgozni, amit csak akkor lehet bizonyítani, ha valóban vannak munkahelyek, és kiderül az embereknek, hogy többet keresnek, mintha segélyt kapnának. Jelezte ugyanakkor, hogy óriási nyomásra számít az akciótervvel kapcsolatban, mert arra a megközelítõleg 300 milliárd forintra, amelyet a magyar vállalkozóknál hagynak a foglalkoztatás elõsegítése érdekében, vannak más jelentkezõk is, „akik szívesen elvinnék” azt. Ha beválik az akcióterv, akkor a következõ években ez az összeg 350-500 milliárd forint is lehet – hívta fel a figyelmet. „Ne legyen illúziónk, különösen a most kezdõdõ tárgyalások árnyékában”, hogy az akciótervért vívott belpolitikai csata mellett nemzetközi küzdelmet is folytatni kell majd érte – hangsúlyozta, és ehhez a magyar gazdasági élet szereplõinek segítségét is kérte. A kormányfõ felszólalása végén köszönetet mondott a kamarának, továbbá a baloldali vállalkozóknak, akik az elmúlt két év nehézségeit „nem használták fel lázadásra”, valamint azoknak a cégeknek is, akik nem úgy reagáltak a válságra, hogy kivonták a pénzüket a gazdaságból. Orbán Viktor hétfõn kezdte meg a konzultációs sorozatot a Fidesz szövetségeseivel és együttmûködõ partnereivel, amelynek során az elmúlt két esztendõ tapasztalatait értékelik. Az elsõ találkozón a pártelnök-miniszterelnök Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével, a koalíciós partner KDNP vezetésével tekintette át a szövetség helyzetét.