Németországban a felvásárlók – zömmel nagy kereskedelmi láncok – mindössze 30-32 eurócentet fizetnek a tej literjéért, ez az ár jóformán a ráfordításokat sem fedezi. (Német szupermarketekben 50-55 cent között mozog egy liter tej fogyasztói ára.) A ZDF által bemutatott Stefan Dürr (képünkön) a német piaci viszonyok miatt inkább Oroszországban telepedett le, és ott hozott létre korszerű tejgazdaságokat. Összesen húszezer, Ausztriából, Németországból és Magyarországról importált tehenet tart, a takarmányozó rendszert és a fejőgépeket német cégek szállították. A ZDF-nek nyilatkozva Dürr az uniós tejkvóta szigorú korlátaival indokolta döntését. „Ha Németországban plusz három hektár legelőt akarok vásárolni vagy bérbe venni a teheneimnek, máris akadályokba ütközöm, öt hektár esetén még nehezebb a helyzet. További nehézséget okoz az építési engedélyek beszerzése. Itt az oroszoknál viszont annyi földet bérelhetek és annyi tejet termelhetek, amennyit csak akarok” – mondta. A gazda az oroszországi felvásárlóknak 48 eurócentért tudja eladni a tejet literenként, ami 50 százalékos felár a német (és uniós) felvásárlási árakhoz viszonyítva. Négy tehenészetével Dürr máris Oroszország negyedik legnagyobb tejtermelőjének számít, összesen 2.500 embernek ad munkát. Tervei között szerepel a zöldségtermesztés beindítása, majd vállalkozásának tőzsdére vitele. Mint mondta, kalandvágyó külföldi gazdák számára Oroszország ma a „korlátlan lehetőségek hazája”. A ZDF felhívta a figyelmet arra, hogy Dacian Ciolos, az EU agrárbiztosa tisztában van a tejágazat nehéz helyzetével. A héten ismertetett javaslatának a célja éppen az, hogy javítsa a termelők pozícióját, az ágazat pedig felkészülhessen az uniós tejkvóták 2015-ben várható megszűnése után előálló helyzetre. A termelők Ciolos tervei értelmében kartellekbe, szövetkezetekbe tömörülhetnének, hogy nagyobb eséllyel tudjanak magasabb felvásárlási árakat kicsikarni a felvásárló-feldolgozó cégektől.