Oroszország ugyanis eddig a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt, tavaly több mint 24 millió tonnát adott el külföldre, és ezzel a nemzetközi piac mintegy 15 százalékát fedte le. Idén azonban a tavalyi 97 millió tonna helyett a legutóbbi becslések szerint jó esetben is csak 65-67, rossz esetben 60 millió tonnányi termés várható az aszály miatt, amely kiégette a vetések jelentős részét. A kormány azzal indokolta a tilalom bevezetését, hogy gondoskodni kell a belföldi szükségletekről és a jövő évre való tartalék képzéséről, továbbá le kell szorítani a rohamosan emelkedő belföldi árakat. A mezőgazdasági minisztérium által közzétett adatok szerint azonban a termés aligha lesz elegendő a belföldi szükségletek fedezésére. Oroszországban ugyanis a belső fogyasztásra mintegy 80 millió tonna szükséges, amitől a termés mindenképpen elmarad, legrosszabb esetben 20 millió tonnával. Az export-tilalom a rendelet értelmében december 31-ig tart. Dmitrij Medvegyev államfő ugyan jelezte, hogy elvben előbb is feloldható a tilalom, de Vlagyimir Putyin kormányfő kevésbé mutatkozott bizakodónak, amikor azt mondta, hogy erre a jelek szerint nem lehet egyhamar számítani. Az oroszországi búzafajták exportjának túlnyomó része a Közel-Keletre irányul: a legnagyobb vásárló Egyiptom, utána Törökország, Szíria, Irán és Líbia következik. Szakértők szerint az orosz export kiesése felhajtja ugyan majd a gabona és a kenyér árát, de csak átmenetileg, mert az Egyesült Államokban kimagasló termést várnak. Orosz szakértők kiszámolták, hogy az aszály és az erdő- és tőzegtüzek együttesen mintegy 15 milliárd dollárnyi közvetlen kárt okoztak az orosz gazdaságnak, s ebben még nem szerepel a leégett lakóházak újjáépítésének költsége, és nincsenek benne például a környezetben okozott károk sem, amelyeket csak később lehet majd felmérni.