Az előző évhez képest 2012-ben a GDP az EU-ban várhatóan 0,3 százalékkal, az euró övezetben pedig 0,4 százalékkal esik vissza. A 2013-ra vonatkozó előrejelzések szerint az EU egészében 0,4 százalékos, az euró övezetben 0,1 százalékos GDP-bővülés várható. Az uniós munkanélküliség minden bizonnyal továbbra is nagyon magas szinten marad. Folyamatban van a válságot megelőző években kialakult jelentős egyensúlytalanságok leépítése, bár ez néhány országban visszaveti a kereskedelmet, a gazdasági aktivitás tekintetében pedig jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között. Ezzel egyidejűleg fokozatosan sikerül megszüntetni a tagállamok némelyikében a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) fennállásának első évtizedében bekövetkezett versenyképesség-romlást, aminek következtében a világkereskedelem élénkülésével párhuzamosan az export fokozatos felfutása valószínűsíthető. A 2014-re vonatkozó előrejelzések szerint az EU egészében 1,6 százalékos, az euró övezetben 1,4 százalékos GDP-bővülés várható. Az előrejelzés kapcsán Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért, monetáris politikáért és az euróért felelős alelnöke így fogalmazott: „Előrejelzésünk szerint a következő év elejétől az európai növekedési kilátások fokozatos javulására számíthatunk. Jelentős szakpolitikai döntések teremtették meg a bizalom megerősítésének alapjait. A piacokra nehezedő nyomás enyhült ugyan, de még nem dőlhetünk elégedetten hátra.” A 2012 második negyedévében tapasztalt visszaesést követően nem várható, hogy a gazdasági aktivitás az év vége előtt élénkülni tudna. 2013-ban rendkívül szerény növekedés várható, ami remélhetőleg 2014-ben valamelyest erőteljesebbé válik. A belső várhatóan csak 2014-ben tud majd fellendülni, aminek hátterében a tagállamok egy részét jellemző hitelállomány-leépítés és a források átcsoportosítása húzódik meg. E folyamat a munkaerőpiacra is kifejti hatásait. A munkanélküliség az EU-ban várhatóan valamivel 11 százalék alatt, az eurózónában pedig 12 százalékon éri el a csúcsát 2013-ban, de számottevő eltérések tapasztalhatók az egyes tagállamok között. Tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak a finanszírozási költségekre nézve. Valószínűsíthető, hogy a bankszektor egyes részeiben jelentkező nehézségek és a gyenge gazdasági teljesítmény továbbra is éreztetni fogják a hitelkínálatra kifejtett negatív hatásukat. Az elmúlt negyedévek folyamán a fogyasztói árak emelkedésében továbbra is az energiaárak és a közvetett adók emelése játszották a főszerepet, ugyanakkor az árak emelkedése irányába ható mögöttes belső tényezők korlátozottak, az infláció 2013-ban várhatóan 2 százalék alá csökken. Folytatódik a költségvetési konszolidáció, az előrejelzések szerint az államháztartási hiány az EU-ban 3,6 százalékra, az euróövezetben 3,3 százalékra csökken 2012-ben. A tagállami és uniós szinten hozott jelentős gazdaságpolitikai intézkedések, valamint az EMU intézményi kereteit érintő reformlépések mérsékelték a gazdasági kilátások lefelé mutató kockázatait. Másrészről viszont a legutóbbi gazdaságpolitikai döntések nyomán a pénzügyi piacokra nehezedő nyomás akár gyorsabban is enyhülhet, a bizalom pedig a várakozásoknál érzékelhetőbben is javulhat az EU-ban, ennek pedig pozitív hatása lenne a belső keresletre. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatos felfelé és lefelé mutató kockázatok nagyjából kiegyensúlyozottak.