Az egyre összetettebbé váló kapcsolati rendszereket megszervezni és működtetni nem kis feladat, de a LEADER program erre is megoldást nyújthat. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Magyar LEADER Szövetség vezetői 2008 tavasza óta keresik annak az útját, hogy a vidék gazdasági megerősítését célzó LEADER program gazdasági és civil szereplői miként válhatnak minél aktívabb részeseivé a megújulásnak. Az elkészült javaslat egy komplex fejlesztési csomagot tartalmaz, amely szerint a termelők önmaguk, családjuk és közel álló üzleti partnereik igyekezetére alapozva vehetnének részt a piacra jutás megszervezésében. A Magyar LEADER Szövetség és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatósága által koordinált LEADER típusú konzorcium és agrár-vidék dinamikus klaszter elnevezésű kezdeményezés a kistermelőknek, a családi-, mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak kíván lehetőséget nyújtani a fogyasztók hatékonyabb elérése, a kiterjedtebb piaci szerepvállalás feltételeinek megkönnyítése érdekében.

A lassan két évtizedre visszatekintő európai „LEADER-mozgalom” ugyanis a közösségi vidékfejlesztés sikertörténete. A LEADER megközelítés helyes és hasznos alkalmazásához Magyarországon egy kísérleti szakasz, majd az ezt követő LEADER+ program nagyon hasznos tapasztalatokkal szolgál. Időközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a vidékfejlesztésben projektjeikkel részt vevő, minőségi termékeket előállító helyi gazdák és vállalkozók elemi érdeke a megtermelt javak piaci értékesítésének megszervezése már létező csatornák útján vagy új, innovatív megoldások kidolgozásával.

Amennyiben az elképzelés megvalósul, annak végső kedvezményezettjei – a jövedelemhez jutó helyi termelők mellett – a fogyasztók lesznek. Az országos szintű, sőt egy következő szakaszban akár a határokon átnyúló együttműködés ugyanis közös érdekeltségen alapul. Az értékesítési hálózatban kizárólag a magyar vidéki gazdaságok, kisüzemek, műhelyek által termelt vagy készített saját termékekkel – élelmiszertől a kézműves portékákig – lehet részt venni, melyeken kívül helyet kapnának a sokrétű falusi turisztikai szolgáltatások is. A piaci megjelenés biztosítása fejében a tagoknak szigorúan ellenőrzött minőségi feltételeknek kell majd eleget tenniük, így előnyt élveznek az eleve védjeggyel vagy hasonló minősítéssel ellátott termékek – ez azonban elengedhetetlen a fogyasztók védelme és nagyobb megelégedése érdekében. Az értékesítés a tervek szerint franchise-rendszerben, és egy ezt kiegészítő internetes honlapon történik. 

Számos hazai és nemzetközi kutatás igazolja, hogy a „Vegyél helyit!”-típusú kezdeményezésekre van igény, hiszen a földink iránti bizalmon kívül további érvek a frissesség, a kisebb távolság miatti szállítási, raktározási költségcsökkenés okozta árelőny, valamint a viszonylag kedvező ár/érték arány. Az érem másik oldala, hogy a családi gazdaságok többsége képtelen egymaga helyt állni a megváltozott termelési-piaci körülmények között: nehéz egyszerre biztosítani a minőséghez szükséges pénzt, szaktudást és munkát, illetve küzdeni a lokális és távolabbi piacokért az erőfölényüknek tudatában lévő áruházláncokkal. A nyereséges működéshez ma már nélkülözhetetlen módszerek, technikák, szolgáltatások igénybe vétele egy-egy kisvállalkozás számára jelentős kiadással járna, de egy hálózati együttműködésben tevékenykedő „partner” ezeket a költségeket megoszthatja a hálózat többi tagjával. Mindez ahhoz jelenthet segítséget, hogy a termelők képesek legyenek hatékonyan és takarékosan irányítani saját tevékenységüket, megfeleljenek az agrárbeszállítás feltételrendszerének, és nem utolsó sorban felfedezzék a partnert a másikban.

A tervezet egyik sarkalatos pontja a termelők és kereskedők kapcsolatának egyértelmű, átlátható és mindkét fél számára előnyös pozíciót biztosító rendezése. A logisztikai háttér fejlesztése, a sok szálon futó tevékenységek összefogása és felügyelete szintén kiemelt jelentőséggel bír, amelyhez hasonló funkciót a mezőgazdasági ágazatban a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) és a termelői csoportok már ma is ellátnak. A TÉSZ-ek működési logikáját venné alapul és egészítené ki az ötletgazdák által javasolt LEADER piac- és bolthálózat, ahol a tagok termékeihez juthatnának hozzá a vásárlók. Utóbbi elképzelhető egy önálló üzlethelyiségben, mozgóboltban, de akár egy erre nyitott üzlethálózat ilyen célra fenntartott polcain is, míg piac alatt természetesen az igazi, szabadtéri piacot érthetjük. A rendszerben a konkrét elárusítóhelyek kialakításán túl kiemelkedő szerepe van a termelők menedzselésének és képzésének is. A cél egy olyan fenntartható modell kialakítása, ahol a termelő, a kereskedő és a fogyasztó egyaránt nyer, ezáltal pedig az érintettek nemcsak egy terméklánc résztvevői lesznek, de egy értékes közösség tagjainak is érezhetik magukat.

A program elindítását szeptember elején, a budapesti Agrárexpón jelentette be a klaszter fő támogatója, az FVM, illetve a stratégiai partnerek, a Magyar LEADER Szövetség, a Co-op Hungary Zrt., valamint a Kelet-Közép-Európai Kis- és Középvállalkozók Szövetségének képviselői. A további partnerek között megtalálható a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, az ÖKO-LAND Szövetség Egyesület és a különböző terméktanácsok, de számítanak a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS), a Helyi Vidékfejlesztési Irodák, az ÚMVP képző szervezetek és más érintettek közreműködésére is. Az előkészítést és a menedzselést felvállaló klaszter Európában egyedülálló módon a hazai LEADER HACS-ok alkotta országos hálózati szervezetre támaszkodna. A LEADER-szemlélet a gyakorlatban ilyen módon lehet képes valódi mozgalommá szervezni a vidék fejlesztését, és egy tető alá hozni az abban részt venni szándékozókat.

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával.