A kutató emlékeztetett arra: az unió belső piacért felelős biztosa dönt majd arról, hogy Magyarországon 2011 után továbbra is fenntartható-e a jelenleg érvényes moratórium, amely kizárja a külföldiek földszerzését Magyarországon. A magyarországi földpiac alakulása attól függ majd a következő években, hogy a tilalom fennmarad-e vagy sem. Véleménye szerint alapvető kérdés, hogy a jogi személyek földhöz juthatnak-e Magyarországon. Elmondta: ha a külföldiek földvásárlási tilalma fennmarad, akkor lényegében a jelenlegi status quo áll majd fenn, azaz a földtulajdon eloszlása Magyarországon egyenletesebb lesz. Így a kis- és középbirtokok helyzete stabilizálódhat, lehetőségük lesz a földszerzésre. Amennyiben a moratóriumot eltörlik, elkezdődik a földtulajdon koncentrációja, mert a magyar piacon megjelennek a tőkeerős, magyar és külföldi társasági befektetők – húzta alá a az AKI főigazgató-helyettese. Megjegyezte: a magánszemélyek földszerzését a moratórium meghosszabbítása, vagy eltörlése esetén is jogi eszközökkel megfelelően lehet szabályozni. Popp József ugyanakkor nem tart attól, hogy a jövőben tömegesen azért vennék fel a magyar állampolgárságot, hogy földet szerezzen valaki Magyarországon. Az AKI főigazgató-helyettese utalt arra, hogy a földárak enyhe, folyamatos emelkedése 2013 után megállhat. Ismertette: az unió következő, 2014-20. közötti költségvetési időszakában már a magyar földárakat is az határozza majd meg, hogy a közös agrárpolitika (KAP) anyagi támogatása milyen mértékű lesz. Ha ez a támogatás csökken, úgy a földárak is – igaz, lassan – csökkenhetnek középtávon, mivel a közvetlen támogatások egy része a megelőző időszakban tőkésedett a földárakban. Popp József rámutatott: a régi és az új tagországok között a földárak várhatóan nem egyenlítődnek majd ki. A német példa azt mutatja, hogy ezek az árak két évtized alatt sem egyenlítődtek ki Németországban. Németország keleti részében most 5.000 eurót kérnek egy hektár földért, míg a nyugati országrészben ez az ár 15 ezer eurót tesz ki. Az AKI főigazgató-helyettese szerint Magyarország és Ausztria között sem lehet számítani a földárak kiegyenlítődésére, az egymáshoz való közelítésre viszont igen.