A támogatás alaptámogatásból és kiegészítő támogatásokból áll. Az alaptámogatás akkor igényelhető, ha az állattartó az állatsűrűségre, a gondozói felügyeletre, a kockázatkezelésre, a fejési technológiára, továbbá a preventív beavatkozásokra – a rendeletben meghatározott – kötelezettség mindegyikét vállalja. A kiegészítő támogatás pedig akkor igényelhető, ha az állattartó a paraziták elleni védekezésre, a természetes körülmények biztosítására vagy a takarmányozásra meghatározott kötelezettséget vállalja. A kiegészítő támogatás csak az alaptámogatással együtt igényelhető. A legtöbb alaptámogatás az állatsűrűség csökkentésére vehető igénybe. Ennek összege borjakra 42, míg az üszőkre és a tehenekre 27-27 euró állategységenként, évente. A kiegészítő támogatásoknál a legmagasabb összeg a paraziták elleni védekezésre jár, évente fajlagosan 41 euró, míg a legeltetésre – mint a természetes körülmények közti tartásra – 10, a takarmányozási kötelezettség betartására 20 euró jár évente. Az állategység számított érték. A szarvasmarhánál a 24 hónaposnál idősebb állat számít egy egységnek, míg a borjú 6 hónapos korig 0,4, míg 6-24 hónapos kor között 0,6 állategység.