Mégpedig azért, mert a biztosító az ő adóját is megfizeti a befolyt díjból, így viszont biztosítási fedezet nélkül marad a jármű, és kivonják a forgalomból – hívja fel a figyelmet a Generali Biztosító közleményében. A közlemény emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés a népegészségügyi termékadó törvényhez csatolta a baleseti adó szabályait, amelyek január 1-jétől hatályosak. Akinek a kgfb szerződése ezen a napon „fordul”, úgy kapja a számlát az idei díjfizetésről, hogy az első soron a biztosítási díj, a másikon az adó összege szerepel. Befizetni a kettő összegét kell, és az adót a biztosító továbbítja az adóhatóságnak. Bonyolultabb annak a helyzete, akinek év közben „fordul” a biztosítása, hiszen lehet, hogy az illető egy évre előre befizette a teljes kgfb díját. Neki a biztosító utólag kiszámlázza az idei évre jutó biztosítás díj 30 százalékos adóját. Amennyiben ezt nem fizeti meg a jármű üzembentartója, akkor a biztosító – a befizetett díjból – rendezi az állammal az adót. Ekkor viszont díjhiánya lesz a biztosítottnak, amit a nyilvántartásból észlel a lakóhely jegyzője, és határoz a forgalomból történő kivonásról, amit az okmányiroda hajt végre. A PBA Biztosítási Alkusz Kft. azt közölte, hogy a 200 ezer ügyfelük nagy hányada nem is hallott az új adónemről. Az ügyfelek jelezték, hogy több biztosító két csekket küld nekik, egyet a kgfb díjról, egyet pedig az adóról, mivel csak így tudja kezelni a rendszerük a kétféle fizetnivalót. A PBA arra is felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy ha csoportos beszedési megbízással fizetik a kgfb díjat, és azt limitálták a bankjuknál, akkor a limitet emeljék meg annyival, hogy a baleseti adó is beleférjen. Ellenkező esetben az ő biztosításuk is fedezetlenség miatt fog megszűnni. A Generali közleményében kitér arra is, hogy a biztosítás megszűnte és a jármű forgalomból való kivonása közti időre fedezetlenségi díjat kell fizetnie az üzembentartónak, a MABISZ kártalanítási számlájára. Ez napi több száz forint is lehet.