Amennyiben az áremelkedés a fogyasztás 10 százalék körüli visszaeséséhez vezet az adott termékcsoportokon belül, az a kapcsolódó korábbi áfa-bevételek mértékével rontja az egyenleget. A szervezet szerint ehelyett egy olyan progresszív, fokozatos termékadó táblát kellene kidolgozni, amelyik sávosan igazodik az adott termék cukor vagy só tartalmához, szemben a mostani egy értékhatárral, s a lehetőségekhez mérten az adott termék piaci vételárát is figyelembe veszi. Ez a két módosítás alkalmat ad az egészségkárosító hatás mértékének pontosabb megkülönböztetésére és nem teremt versenyhátrányt az olcsóbb termékek piacán, amelyek a fogyasztás döntő hányadát képezik ebben a kategóriában. Jóllehet az adó koncepciója eredetileg hamburgeradó néven szerepelt, a javaslatban a gyorséttermek termékei csak részben szerepelnek, mint például az üdítők vagy a sós krumpli. További ellentmondás, hogy az olcsóbb, 100 forint alatti termékek ára akár 10 százalék feletti mértékben is drágulhat, míg a drágább termékeknél az 5-10 forintos adómérték miatti áremelkedés nem is érzékelhető. A javaslat emiatt elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket terheli majd átlag feletti mértékben.