Hozzátette: így a pálinkafőzdék is hozzájuthatnak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) mikrovállalkozásokat segítő forrásaihoz. Ez maximum 35 millió forintot jelent, 60-65 százalékos támogatásintenzitás mellett. Jelezte: a pálinkafőzés ösztönzése nemcsak a hagyományok tovább élését jelenti, hanem munkahely-teremtő erő is egyben, példaként említette a gyümölcstermelést. A minőségi gyümölcs pedig nélkülözhetetlen kelléke a jó pálinkának. A Pálinka jövőképe elnevezésű konferencián V. Németh Zsolt elmondta még: tavaly Magyarországon 1,26 millió liter – 50 fokos – pálinkát állítottak elő a kereskedelmi főzdék. A bérfőzdékben mintegy 9 millió liter – 50 fokos – pálinkát főztek. A magánfőzés keretében a bejelentett mennyiség elhanyagolható, 100 liter alatti volt. Az államtitkár emlékeztetett: 2002 óta pálinkának csak a magyar gyümölcsből, Magyarországon cefrézett, lepárolt, érlelt és palackozott gyümölcspárlat nevezhető. A pálinka ismertségének fokozására jó alkalmat kínált Magyarország uniós soros elnöksége – húzta alá V. Németh Zsolt. Hozzátette: a soros elnökségi rendezvényeken, ahol csak lehetett pálinkát is kínáltak a résztvevőknek. Külön támogatási programot nem terveznek ugyan ezen a területen, de például a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) pályázati pénzeiből is juthat erre a területre. Piros László, a Pálinka Lovagrend nagymester az MTI-nek arról beszélt: Magyarországon évente mintegy 1,6 millió hektoliterfoknyi – egy hektoliterfok 2 liter 50 fokos alkoholtartalmú italnak felel meg – égetett szesz kerül kereskedelmi forgalomba. Ennek a mennyiségnek a 40 százaléka volt pálinka a múlt évben. Ez utóbbi arány tíz év alatt 5 százalékról emelkedett 40 százalékra – tette hozzá, jelezve a pálinka népszerűségének hazai emelkedését. A nagymester közölte: a bérfőzött pálinka mennyisége 6 millió hektoliterfok körül mozog, az export mennyisége pedig az összes pálinkamennyiség mintegy 5-10 százaléka. Az éves árbevétel pedig ebben a piaci szegmensben eléri az 50 milliárd forintot.