Az agrárminiszterek által elfogadott szabályrendszer korántsem a tárgyalás-sorozat vége, mint inkább egy fontos lépcsőfok a tartalmi és jogi keretek felállításában – mondta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az Európai Uniós Közös Agrárpolitikájának fejleményei kapcsán.

Írta: Kulik Bence

Miután október végén a tagállamok agrárminiszterei elfogadták az Európai Unió új Közös Agrárpolitikája (KAP) reformjainak szabályrendszerét, tisztul az új KAP kristálygömbje. Habár új KAP – amely a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés egyharmadát teszi ki – csak 2023-ban indul, az átmeneti időszakban is folytatódik a támogatások kifizetése.

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára „Magyar érdekérvényesítés a Közös Agrárpolitika reformjáról szóló tárgyalásokon” címmel tartott online előadást a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szervezésében. Rögtön az elején leszögezte, hogy az agrárminiszterek által elfogadott szabályrendszer korántsem a tárgyalás-sorozat vége, mint inkább egy fontos lépcsőfok a tartalmi és jogi keretek felállításában. A KAP tényleges finanszírozását az EU hosszútávú költségvetéséről (MFF) szóló, jelenleg is tartó megbeszélések fogják meghatározni.

A helyettes államtitkár elmondta, hogy a KAP tárgyalások egyik fő pontja a fenntarthatóság és az eredményorientált megközelítés (az eddig alkalmazott megfelelőség-orientáció helyett). A reformoknak kilenc jól elkülöníthető célja van: a méltányos jövedelem, a versenyképesség növelése, az erőviszonyok kiegyenlítése az élelmiszerláncban, a klímaváltozás elleni fellépés, a környezetvédelem, a tájkép és a biodiverzitás megőrzése, a generációs megújulás, az élő vidéki terület, illetve az élelmiszer- és egészségvédelem.

Az új fenntartható és zöld előírások jelenleg csak a közvetlen kifizetések harminc százalékának előfeltételei, azonban ez a szám a KAP reformokban százra módosul. Elmondása szerint növekvő figyelem fordul a modernizáció, az innováció, a szaktanácsadás és a kockázat kezelés irányába is. Az új KAP tervezett zöld felépítménye háromrétegű. A gazdálkodók számára kötelezően betartandó új, megerősített feltételrendszeren kívül az Agro-ökológiai Alapprogramot (eco-schemes) tartalmazó I. pillér, illetve a klímavédelmi és környezeti intézkedéseket tartalmazó II. pillér csak önkéntes lehetőségek a gazdálkodók részére, de a tagállamok számára kötelező érvényűek.

Juhász Anikó rámutatott a kisgazdálkodók egyszerűsített és rugalmasabban alakítható támogatásaira is. A feltételek megfelelése mellett megannyi könnyítés és mentesség került a szabályok közé. A kistermelői támogatásban résztvevők és a legfeljebb öthektáros birtokméretű kisgazdák számára fennáll a lehetősége egy új, egyszerűsített ellenőrzési rendszernek. A vetésforgóra és a terménydiverzifikációra, illetve a nem termelő tájképi elemek minimális arányaira vonatkozó szabályozások teljesítése alól mentesíthetővé váltak a legfeljebb tízhektáros birtokok. A 250 euró összeget el nem érő szankciók alkalmazásának eltekintése is bekerült a reformok közé.

Tekintve, hogy az új KAP a tervek szerint 2023-ban indul, az Európai Bizottság 2019. október 31-én terjesztette elő javaslatát az átmeneti időszak rendelkezéseiről. Az átmenet alapelve a jelenlegi szabályok követése, de már az új MFF terhére. A tárgyalások tartalmi elemei javarészt lezárultak, ez alól kivételt képez a Next Generation EU vidékfejlesztési forrásai felhasználási szabályainak véglegesítése. Az olyan közvetlen támogatások, mint amilyen a SAPS rendszer, valamint a válságalap változatlan formában fog működni a köztes időben is.

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha nem sikerül elfogadni az új hosszú távú költségvetést, Juhász Anikó azt a választ adta, hogy erre nincs tapasztalat az unión belül. Új MFF hiányában az Európai Parlament valószínűleg a 2021-es EU költségvetés elfogadását is elutasítaná. Egy ilyen esetben az úgynevezett „egy tizenkettedek rendszere” lépne működésbe. Az adott költségvetési előirányzat előző évi keretének egy tizenketted részének a rendelkezésre bocsátása, tehát egyszerűbben megfogalmazva, az előző évi forrás tizenkét részre osztott összegének a havi kifizetése. Fontos megjegyezni, hogy ez a rendszer a termelők szintjén nem éreztetné hatását.

Az új KAP kétségtelenül egy új fejezet az európai agrárpolitikában. Az a tény, hogy a támogatási összegek alappilére ezután a fenntarthatósági alap jövedelemtámogatása lesz (a jelenlegi SAPS és zöldítés jogcímei helyett) rámutat az EU mezőgazdaságának a jövőjére: a fenntarthatóság minden előtt.