Magyarország továbbra is kiáll Brüsszelben a sertéstartó gazdák mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Sok munkával, sokat bukni. Ezt élik át a sertéstenyésztők nap, mint nap. Minden egyes felnevelt sertésen 5-10 ezer forintot vesztenek – hívja fel a figyelmet közleményben a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet hozzáteszi: a takarmányárak mellett az energia, agyógyszerek és egyéb input anyagok árai, valamint a munkabér költsége is soha nem látott magasságba emelkedtek. Mindeközben a felvásárlási árak fél év alatt 20 százalékot zuhantak. A jelenlegi árszintek mellett ma már minden sertéstenyésztő veszteséget termel, nincs olyan hatékonyságjavító intézkedés, ami képes lenne ezt a kiesést kompenzálni.

Az ágazat hosszú évek óta vergődik – teszi hozzá a MOSZ. A sertéslétszám 3 millió darab alatt stagnál, a kistermelői sertéstartás megállíthatatlanul zsugorodik, az igazán professzionális és hatékony sertéstartó telepek száma alig néhány tucatra tehető. Az elmúlt évtizedek kormányzati fogadkozásai ellenére az ágazatot nem sikerült növekedési pályára állítani, ma már odáig jutottunk, hogy az is hatalmas eredménynek számítana, ha legalább a jelenlegi szintet meg tudnánk őrizni. Erre már csak azért is szükség lenne, mert az élelmiszerellátás biztonságának a garantálása a jövő egyik kulcskérdése.

Ha tovább zuhan a sertésállomány (és a helyét az import hús veszi át), akár az önellátási szint alá is csökkenhet a hazai alapanyagból származó sertéshús kínálat. Ez kiszolgáltatottá teszi a lakosságot a jó minőségű, hazai takarmányon felnevelt magyar
sertések húsminőségét sokszor el nem érő import húsnak és az ellátási láncok – közelmúltban megtapasztalt – bizonytalanságának. A MOSZ szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy miért éri meg a kereskedőknek 1000 kilométerről behozni a fagyasztott húst, miből adódik ezen termékek árelőnye, nincsenek e hazai szabályozási problémák?

A fogyasztók sokszor nem is látják, hogy milyen kilátástalan helyzetbe kerülnek a termelők. A kereskedelmi szektor árrésére a felvásárlási árak alakulása gyakorlatilag nincs hatással, olyan aránytalan jövedelemosztozkodás alakult ki a termékpályán, ami a kockázatok és veszteség viselését szinte kizárólag a termelőre tolja, miközben az élelmiszer-feldolgozás többnyire, míg a kereskedelmi szektor gyakorlatilag mindig a pénzénél van. A médiában persze az jelenik meg, hogy nőnek az előállítás költségei ezért a fogyasztó drágábban kapja a sertéshúst. A valóság ezzel szemben az, hogy a megnövekedett költségeket a termelők nem tudják érvényesíteni. Mint ahogy jeleztük, a felvásárlási árak 20 százalékkal csökkentek, miközben a fogyasztói árak alig változtak. A kereskedelem fölözi le a hasznot, a termelők pedig közben tönkremennek. A termelői kiszolgáltatottság csökkentése érdekében a kormányzatnak hatékonyan fel kellene lépnie a MOSZ szeirnt. Változtatni kell a jövedelemosztozkodás jelenlegi gyakorlatán, ezért szorgalmazza a MOSZ Sertéstenyésztők Tagozata a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény felülvizsgálatát, a termelői kiszolgáltatottságot csökkentő intézkedések meghozatalát.

A tűzoltáson túl – hitelmoratórium határidejének meghosszabbítása, támogatott likviditási hitel bevezetése, előrehozott kifizetések -, olyan kormányzati intézkedésekre van szükség, amelyek érdemben tudják javítani a működési feltételeket. Így újra kell gondolni a jelenleg működésképtelen krízisbiztosítási rendszert, biztosítani kell a húsminősítés átláthatóságát, kiemelten kell támogatni a termelői feldolgozást. Annak, aki fejlesztésekbe fogott biztosítani kell a beruházáshoz kapcsolódó többletköltségek
elszámolási lehetőségét.

A sertéstartók az elmúlt években sok mindent átvészeltek, hozzáedződtek a hektikus felvásárlási árváltozásokhoz, az embargók és járványok okozta piacvesztésekhez, hatalmas áldozatok árán próbálnak megfelelni a kormányzat által rájuk erőszakolt mentesítési programnak, az egyre szigorodó környezetvédelmi, és állategészségügyi elvárásoknak. Az azonban, ami most történik, sokakat padlóra küldhet. A halmozódó veszteségek miatt egyre több termelő kényszerül csökkenti a termelését, vagy abbahagyni a sertéstartást. Ahhoz, hogy ez ne öltsön tömeges mértéket, azonnali, érdemi intézkedésekre van szükség – hangsúlyozza a szervezet.

Nagy István agrárminiszter eközben ugyancsak emlékeztetett, hogy az utóbbi időben drasztikusan emelkedő takarmány- és energiaárak, valamint a koronavírus világjárvány és az afrikai sertéspestisjárvány tartós negatív hatásai miatt a gazdák kettős nehézséggel néznek szembe: az alacsony átvételi árak mellett rövid idő alatt meredeken nőttek a terheik. A folyamatosan dráguló alapanyagok költségeit a fogyasztói árakban nem lehet rövidtávon maradéktalanul érvényesíteni, ezért jelentős veszteségeket szenvednek az ágazat szereplői. Nagy István kiemelte: a kormány ebben az évben már 4,4 milliárd forinttal megemelte az állatjóléti és állattenyésztési támogatások kifizetésére fordítható keretet, annak érdekében, hogy enyhítse az érintettek nehézségeit. Ezen felül az Agrárminisztérium 800 millió forintnyi támogatás előrehozott kifizetéséről döntött a gazdák likviditásának elősegítésére – tette hozzá.

A miniszter kifejtette: a nehézségek orvoslása európai szintű megoldásokat kíván, hasonlóan az orosz embargó után kialakult helyzethez. Brüsszelben a Mezőgazdasági Tanács októberi ülésén Nagy István – több más tagállammal együtt – felszólította az Európai Bizottságot, hogy hozzon azonnali válságintézkedéseket a nehézségek további elmélyülésének megakadályozására. A Bizottság azonban mindeddig nem reagált a kezdeményezésre. A miniszter ezért a soron következő novemberi Tanácson a sertéságazat nehézségeinek kezelése érdekében a belga, bolgár, ciprusi, cseh, észt, francia, görög, horvát, lengyel lett, litván, osztrák és szlovák delegációkkal együtt újra kezdeményezi, hogy az Európai Bizottság azonnal cselekedjen az ágazat rendkívüli támogatása érdekében. Az uniós szabályozás alapján a Bizottságnak van felhatalmazása arra, hogy súlyos piaci zavarok esetén rendkívüli lépéseket tegyen a kialakult helyzet kezelésére – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.