Míg 1990-ben mintegy 200 ezer hektár, addig 2010-ben már 230 ezer hektár mezőgazdasági földterületet pusztít az erózió a megyében – mondta az igazgatóhelyettes. Erózióval az országban jelenleg mintegy 2,5 millió hektár földterület veszélyeztetett. A talajtani szakértő rámutatott: a víz- és szélerózió hatásai csak hosszabb idő alatt válnak mérhetővé a földterületeken. Az igazgatóság munkatársai egy kísérleti program keretében idén tavasszal helikopteres megfigyelést végeztek Fejér megye teljes területén. Az elsődleges tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyében már az 5 százalék alatti lejtős területeken is látható az erózió hatása. Így van ez a Mezőföldön is, ahol Magyarország egyik legtermékenyebb talaja, az úgynevezett csernozjom az uralkodó talajtípus. Az áprilisi szeles időszak a helytelen művelés következtében elporosodott talajfelszínen úgynevezett porviharokat alakít ki, ez több alkalommal is visszatérő – és rendkívül balesetveszélyes – jelenség például az M7-es autópályán, Martonvásár – Kápolnásnyék térségében. Az állattartó telepek által hígtrágyával ellátott területek nagysága Fejérben – a korábbi évekhez képest – csökkenést mutat: a 2006-os évi 1625 hektárról 2009-re 1200 hektárra csökkent. Szabóné Kele Gabriella szerint ez az állattartás csökkenésével magyarázható: 2006-ban 16, 2009-ben már csak 10 mezőgazdasági üzem hasznosított hígtrágyát termőföldön. A kommunális szennyvíziszap kihelyezése stagnál: tavaly a 2006-os adatokkal megegyező területen, 600 hektáron végezték ezt a megyében. A Magyarországon 18 éve működő Talajvédelmi Információs Monitoring Rendszer (TIM) 1200 mintavevő pontjából 65 található Fejér megyében. A talajvédelmi szakemberek e pontokon évente vesznek talajmintákat, a talaj 150 centiméter mélységéből. „Az elvégzett vizsgálatok alapján Fejér megye talajai egészségesek, nem szennyezettek” – húzta alá az igazgatóhelyettes.