Sokat sikerült fejlődni a szelektív hulladékgyűjtés terén az elmúlt időszakban, de még lehet, sőt kell is fokozni ezt a tevékenységet a gyűjtés mennyiségének növelésével, új háztartások bekapcsolódásával. Ennek megvalósulásához azonban több odafigyelésre és szemléletbeli változásra is szükség van.

Az elmúlt években jelentős strukturális és infrastrukturális változások történtek a hulladékgazdálkodásban Magyarországon. A körforgásos gazdaság, a jövő hulladékgazdálkodása megvalósítása felé tett egyik jelentős lépésként elindult és terjed a hulladékok szelektív gyűjtése és újrafeldolgozása, újabb hulladékcsoportok szelektív gyűjtésbe való bevonásával. A szelektíven gyűjthető hulladékok körének bővülését sokaknak nem könnyű nyomon követni, azt tudni, hogy pontosan mi is kerülhet a szelektív kukába, illetve mi az, aminek oda kell kerülnie. Míg Budapesten külön kuka van a papírra és mondjuk a műanyagra, Közép-Kelet-Magyarország régió koordinátora, a DTkH Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. körzetében közös – hívja fel a figyelmet Agatics Roland, a DTkH ügyvezetője.

A szelektíven gyűjthető papírhulladékok közé az összehajtogatott hullámkarton, kartondoboz (az ételmaradék nélküli pizzás doboz is), reklám- és egyéb újság, szórólap, csomagoló- és nyomtatópapír, papír tojástartó, füzet, illetve könyv tartozik. Ide kell tenni mondjuk az elektronikai berendezések hullámkarton csomagolását, de a postaládádba kerülő reklámújságokat is, a tojástartónál viszont érdemes meggyőződni arról, hogy papír-e az alapanyaga. Bár tartalmaznak papírt is, a szelektív műanyag hulladék gyűjtésére szolgáló kukába kell dobni a tejes és üdítős dobozokat, és kiöblítésük után például a kozmetikai és tisztítószerek flakonjait is. Ide tehető még az ásványvizes, alkoholos és üdítős műanyag palack, tejtermék kiöblített pohara, tégelye, kozmetikai szerek flakonja, tubusa, tégelye, tisztító- és mosószerek csomagolása, fólia, habosított fólia, műanyag kupak, polisztirol, élelmiszerek műanyag csomagolása, valamint a többrétegű tejes és üdítős italoskartonok. A fém hulladékok közül a szelektív kukába kerülhet a fém italos doboz, konzervdoboz, fémkupak, háztartási fémtartalmú eszközök, például a kidobásra ítélt régi evőeszközök is.

A begyűjtés után, az újrafeldolgozás előtt szétválogatják a szelektíven gyűjtött hulladékot – teszi hozzá Agatics Roland. A szelektív gyűjtés kapcsán egyre nagyobb hangsúlyt kap például a biohulladék, a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék külön gyűjtése és hasznosítása is, nem beszélve az italcsomagolások külön gyűjtéséről. Magyarországon tizennégy városban, így Cegléden és Kecskeméten is folyamatos például a konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékok, azaz a biohulladékok külön gyűjtése, a rendszert a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) és szerződéses partnerei működtetik. A DTkH szolgáltatási körzetében a biohulladék tavaly szeptembertől a kecskeméti és ceglédi hulladékudvarokban is leadható, ahogyan azok a hulladékok is, amiket tilos a szelektív gyűjtőbe tenni.

Utóbbiak közé tartozik a használt szalvéta, kéztörlő és papír zsebkendő. A nagyobb kartondobozokat, melyek nem férnek a kukába vagy zsákba, összekötegelve kell kitenni a gyűjtési napokon a kuka mellé. Nem rakható a szelektív tárolóba továbbá savas, lúgos, étolajos flakon, használt intimhigiéniai hulladék és benzineskanna sem, ahogyan a festékes doboz, spray, elektronikai berendezések és alkatrészek, elem és akkumulátor bedobása is tilos! Az elromlott háztartási kis-és nagygépek és más veszélyes hulladékokok az arra kijelölt hulladékudvarokban vagy az áruházakban adhatók le. Az egyik kategóriába sem besorolható „maradék” szelektívbe dobása se legyen azonban „automatikus” az általános szeméttárolóba, hiszen külön gyűjthető az üveg, a textil – feleslegessé vált ruhák és cipők – és a használt sütőolaj is, nem beszélve a vegyszerről, gyógyszerről vagy éppen a konyhai ételmaradékokról!

Az egybegyűjtött szelektívtől külön gyűjtendő biohulladékok közé sokféle szerves hulladék tehető, például gyümölcs és zöldség maradékok, kávézacc, teafű, a filter már nem. Elhelyezhetők benne fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk, feldolgozott élelmiszerek, például tejtermékek és húskészítmények is. Tilos viszont beledobni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt vagy akár pelenkát. Nem szabad biohulladék mellé tenni a fák hulladékudvarokban ugyancsak leadható ágait, leveleit, a gallyakat és természetesen a kommunális hulladékot sem.

A DTkH idén márciusban indította új, a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő edukációs kampányát, amelynek keretében Mucsi Zoltán színész is szerepet vállalt egy kisfilmben, Mucsi szelektál címmel. A DTkH-nál ugyanis úgy tapasztalják, hogy még mindig rengeteg hasznosítható hulladék kerül a kommunális gyűjtőedénybe. Ezért szeretnénk fokozottan felhívni a figyelmet arra, hogy mely hulladékfajtákat kell és mi az, amit nem szabad bedobni a szelektív gyűjtőbe.

Agatics Roland megemlíti azt is, hogy országszerte jelenleg 4500 helyen biztosított az italcsomagolások visszaváltása, ezekből mintegy 1500 kézi REpontként működik. A MOHU célja, hogy a jövőben még több visszaváltási hely legyen. Ide tartozik, hogy Magyarországon csak a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzleteknek volt kötelező a rendszerhez csatlakozni, míg például Romániában minden boltnak. A MOHU-nál már vizsgálják a konzerves üvegek DRS alá történő bevonásának lehetőségét is.