A kertészet – a gabona- és húságazat mellett – az agrárium harmadik legjelentősebb ágazata, elsődleges termelési értéke évente eléri a 350-400 milliárd forintot. Magyarországon mintegy ötezer dísznövény fajjal és fajtával foglalkoznak a kertészetekben és a tevékenység 8-10 ezer embernek nyújt munkát és megélhetést. A Vidékfejlesztési Minisztérium olyan vállalkozásokat támogat, melyek lehetőség szerint minél több embernek biztosítanak munkát. „Ezért a családi gazdaságokat, a kis- és középvállalkozásokat akarjuk erősíteni” – idézi a minisztert a közlemény. A tárcavezető munkájuk elismeréseként átadta a VM különdíját Ocskay Máriának, a Dísznövény Szövetség elnökének és Szabó Jánosnak(képünkön) a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesülete korábbi vezetőjének – tartalmazza a közlemény. Magyarországon évente egy ember virágra és dísznövényre mintegy 25 eurót (6-7 ezer forintot) költ, a cél az, hogy ez két-három éven belül évi 10 euróval növekedjen, hiszen a fejlett uniós országokban már megközelíti, vagy akár meg is haladja a 100 eurót – mondta korábban Treer András, a Dísznövény Szövetség és Terméktanács alelnöke. A dísznövénytermesztés Magyarországon elsődleges árukibocsátás szintjén 60-70 milliárd forint értéket állít elő. Ez a Dísznövény Szövetség alelnöke szerint a válság miatt az utóbbi években stagnál, ami a belföldi forgalom egyhelyben topogásában, illetve némi visszaesésében, továbbá a kivitel mintegy 10-20 százalékos visszaesésében mutatkozik meg. Jelenleg Magyarországon mintegy 2.350 hektáron termelnek szabadföldön dísznövényt, a fedett terület nagysága pedig eléri a 340 hektárt. A lehetőségek függvényében azonban ez a terület lényegesen – akár a többszörösére is – növelhető volna. A Hortus-Hungaricust szeptember 17-19. között tartják Szigetszentmiklóson. A kiállításon több mint 200 cég vesz részt. A kiállítók többsége magyar, de érkeztek a bemutatóra Szerbiából, Szlovákiából, Hollandiából, Romániából, Szlovéniából, Olaszországból, Németországból, Görögországból és Franciaországból is kiállítók.