Saját termelésű halakkal végezheti a jövőben a telepítéseket a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A társaság ugyanis összesen 1300 hektárnyi tógazdaságot kapott vagyonkezelésbe a birtokpolitikai tanács döntése nyomán.Az Agrárminisztérium megújítja a balatoni halgazdálkodást – jelentette be Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón kedden, ahogyan arról a Napi.hu is beszámolt. Több éves folyamat utolsó állomásaként, a megújult Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHNP) Zrt. tevékenyégét további 1300 hektár tógazdasággal erősítették meg. A megszűnő Balatoni Halászati Zrt. rendezte ugyanis az évtizedek során felhalmozódott adósságát, és tavasszal értékesített 1300 hektár tógazdaságot, ami a Nemzeti Földalapba került, a Nemzeti Földügyi Központhoz (NFK). A birtokpolitikai tanács arról döntött, hogy ezeket a BHNP Zrt. vagyonkezelésébe adja. A társaság ezáltal megújul, feladatköre kibővül, így a halgazdálkodási tevékenységét magasabb szinten, hatékonyabban tudja folytatni.

Egy 2017 júliusi törvénymódosítást követően a Balatoni Halászati Zrt. átkerült az MNV Zrt-től a Földművelésügyi Minisztérium (jelenleg Agrárminisztérium) teljes körű joggyakorlása alá. Tulajdonosi kölcsöntartozás címen a Balatoni Halászati Zrt. kamataival együtt már több, mint 1,5 milliárd forint tartozást halmozott fel, amelyre fedezetet többek között a tulajdonában álló tógazdaságok szolgáltattak. A tartozást ez év tavaszán rendezték, a tógazdasági területek az NFA-hoz, azaz immár az NFK-hoz kerültek.

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly év végéig mintegy 250 halgazdálkodási vízterület kapott különleges rendeltetésű státuszt természetvédelmi vagy turisztikai okból kifolyólag. Legjelentősebb, különleges rendeltetésű vizünk a 60 ezer hektár vízfelületű Balaton, amelynek hasznosítója az agrártárca szakmai felügyelete és tulajdonosi joggyakorlása alatt álló BHNP Zrt. A cég elsődleges feladata a haltelepítéshez szükséges jó minőségű és kellő mennyiségű, egészséges halállomány biztosítása; gondos felnevelése és kihelyezése a Balatonba. E közfeladat hatékony ellátásához, a telepítési kötelezettségként előírt halállományok megtermeléséhez elengedhetetlen, hogy a társaság megfelelő tógazdasági területekkel rendelkezzen.

A BHNP Zrt. jogos igénye, hogy a halgazdálkodási feladatok – a Balatonba telepítendő halak gazdaságos és egészségügyi kockázatok nélküli, biztonságos termelése – érdekében a jelenleg haszonkölcsönben lévő tógazdaságok a zrt. vagyonkezelésébe kerüljenek. Ezáltal ki lehet zárni a piacról beszerezhető hal gazdaságossági és egészségügyi kockázatait. A fenti feladatok ellátásához, a haltermeléshez a Buzsákon, Balatonlelle-Irmapusztán, Fonyódon, Varászlón és Mórichelyen lévő tógazdaságok biztosítják a hátteret – tette hozzá az agrárminiszter.

A BHNP Zrt. saját tulajdonában mindössze a 15 hektáros Balatonszárszói tó, a 20 hektáros Balatonföldvári tó és a 2017-ben vásárolt, 30 hektáros Öreglaki tógazdaság van. Szári Zsolt, a BHNP Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett arra: az elmúlt időszakban az állam által előírt telepítési kötelezettségeiknek csak úgy tudtak megfelelni, hogy telepítéshez szükséges halállomány jelentősebb részét a piacon közbeszerzés keretében megvásárolták. Ez azonban több szempontból is kedvezőtlen helyzet volt. A piacon megvásárolt hal többe került a saját termelésűnél, s állategészségügyi szempontból is voltak gondok a máshol vásárolt hallal. Problémát jelentett az is, hogy korábban a „haszonkölcsön szerződés” keretében üzemeltetett tógazdaságokkal a társaság nem vehetett részt a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program projektjeiben, azaz jelentős fejlesztési, támogatási forrástól estek eddig el.

A cégvezető kiemelte: a vagyonkezelői szerződéssel elérhetővé válnak a BHNP Zrt. számára a fejlesztési források, amelyek felhasználása számukra létfontosságú lesz. Továbbá azzal, hogy a társaság haltermelő területei még a 2009-es válsághelyzet előtti szintre emelkednek, külső beszerzés nélkül tudják a balatoni halállományokat pótolni. Most már megoldható a teljesen megfelelő minőségi és egészségi állapotú pontyfajták telepítése, saját termelésből. A balatoni sudár és a varászlói tükrös tájfajták fajtafenntartóiként ezeknek a fajtáknak az utódait fogják a Balatonba telepíteni. A jó minőségű balatoni hal, mint oltalom alatt álló, földrajzi jelzésű termék – amely most van uniós jóváhagyás alatt – megjelölését szélesíteni tudják ezáltal a piacon, valamint természetesen fog jutni hal a horgásztavak halállományának pótlására is, majd az aktuális piaci igényeknek megfelelően.

A vezérigazgató szerint a BHNP Zrt. árbevétele tavaly 1 milliárd 400 ezer forint volt, ebből 762 millió forint a horgászjegyek értékesítéséből származott, a többi a halértékesítésből, továbbá a segédüzemi tevékenységből származik. Idén néhány százmillió forintos árbevétel-növekedést várnak – mondta a cégvezető a NAPI.hu-nak. Hozzátette: Horgászjegy értékesítéséből 800-810 millió forintra emelkedhet a bevétel, bár jegyárat évek óta nem emelnek. A társaság a halfeldolgozás kapcsán a Balatonbogláron működő Halker Kft.-vel van kapcsolatban – jelenleg száz tonnányi pontyot, süllőt, keszeget visznek el a cégtől -, továbbá több balatoni, illetve fővárosi vendéglátóhelyre is szállít balatoni halat a BHNP Zrt.

Jelenleg több mint 528 ezer nyilvántartott horgász van Magyarországon, azaz az 1960-as évek ötvenezres létszáma mára megtízszereződött. A horgászati és horgászturisztikai szektor pedig a családtagokkal együtt 1 millió embert érint. Magyarország legnagyobb állóvizének kiemelt szerepe van a horgászati turizmusban: évente 60-70 ezer horgász vált jegyet a Balatonra. A tavon 2015 decembere óta megszűnt a kereskedelmi célú halászat, ami nem befolyásolta a halfogyasztási kedvet, ugyanakkor jelentős előrelépés volt a horgászturizmus fejlesztésében.

A szaktárca intézkedése tehát kedvező eredménnyel járt gazdasági szempontból, mert a ráfizetéses halászat helyett több millió forinttal magasabb horgászjegy-bevételt eredményezett a korábbi évekhez képest. Az Agrárminisztérium kiemelten támogatja a balatoni turizmus fejlesztését, például a keszthelyi volt halásztelep átalakítását, amelyhez 195 millió forinttal járult hozzá a szaktárca. A fejlesztést követően a horgászokat mind a négy évszakban korszerű vízparti apartmanokkal és a kikötővel várja majd az egykori halásztelep – hívta fel a figyelmet Nagy István.