A nyilvántartásba vétel egyik előnye, hogy védelmet biztosít az elnevezés használatával való visszaélések ellen, mivel a bejegyzett elnevezést más uniós ország nem használhatja. A másik előny az uniós szimbólum használatában rejlik, amely ezt a magyar teaterméket a köztudatban is beazonosíthatóvá és megkülönböztethetővé teszi, mint a Kína számára bejegyzett Longjing cha, vagy az indiai Darjeeling tea. A szimbólum jelenléte valamennyi európai fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a termék sajátos jellege annak földrajzi származásából fakad, ezáltal a fogyasztók körében is nagyobb bizalmat élvez. A bejegyzés napjától (2012. február 24.) kezdődően valamennyi Alföldi kamillavirágzat elnevezéssel forgalomba hozott termék címkéjén – összhangban a termékre vonatkozó leírással – meg kell jelennie az oltalom alatt álló eredet megjelölésnek és az uniós szimbólumnak. Az uniós nyilvántartás immár tíz magyar földrajzi árujelzőt tartalmaz. Az Alföldi kamillavirágzat mellett a Szegedi (téli)szalámi, a Budapesti téliszalámi, a Csabai kolbász/Csabai vastagkolbász és Gyulai kolbász/Gyulai pároskolbász, valamint a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, a Gönci kajszibarack, a Szegedi paprika és a Magyar szürkemarha hús szerepel a listán. Ahhoz, hogy egy termék elnevezése közösségi oltalmat élvezzen, a termék előállítóinak részletes termékleírást kell készíteniük. Amennyiben a benyújtott dokumentumok alátámasztják a termék jogosultságát az oltalomra, a Vidékfejlesztési Minisztérium a Magyar Eredetvédelmi Tanács javaslata alapján, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével határozatot hoz és a kérelmet az Európai Bizottsághoz továbbítja.