Az aszálykárok utólagos kezelése helyett a következő időszakban a károk megelőzésével összefüggő feladatokra kell koncentrálni – hangsúlyozta Feldman Zsolt.

Az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára erről a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) megszervezett vízügyi konferencia megnyitóján beszélt. Az államtitkár felidézte: a kormány márciusban döntött arról, hogy 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint plusz forrást biztosít az öntözésfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására, a jövő évi beruházások tervezése meg is kezdődött. Ennek keretében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felmért termelői igényekhez igazodva történik a vízkínálati oldal, az állami főművek fejlesztése.

Az öntözési beruházások könnyebb, gyorsabb megvalósítása érdekében az elmúlt két évben jelentősen sikerült csökkenteni az adminisztratív terheket – hívta fel a figyelmet az államtitkár, példaként említve a beruházások kiszámíthatóságát segítő, eddig csak öt évre kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyek húsz évre történő kiadását. Kitért arra, hogy a következő évtől újabb, jelentős adminisztrációs könnyítéseket tervez a tárca bevezetni a vízjogi engedélyeztetés terén.

Feldman Zsolt a jövőbeni feladatok közül megemlítette a termelői öntözési közösségek létrehozását és szabályozását, valamint azt, hogy Szarvason egy öntözésfejlesztési bemutató gazdaságot hoznak létre az öntözési technológiák alkalmazásának előmozdítása érdekében. Kitért arra is, hogy a termelői, vízkeresleti oldal megszervezésére a Nemzeti Földügyi Központon belül létrejött az öntözésfejlesztési főosztály, az Agrárminisztérium öntözési igazgatási szerve. Folyamatban van a Mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszer (Vizek) projekt keretében az engedélyezési eljárás elektronizálása is.
Kis Miklós, az AM vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta, fontos szerepe van az öntözésnek a mezőgazdaságban, mert a termelés biztonsága mellett jövedelembiztonságot és versenyképesség-javítást jelent, emellett a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást eredményez.
A Vidékfejlesztési program keretében jelenleg is elérhető egy öntözésfejlesztési felhívás, 50 milliárd forintos kerettel – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: több egyszerűsítést is bevezetett az agrártárca annak érdekében, hogy minél több gazdának lehetősége legyen pályázni.
Egyéni projekt esetén 1 milliárd forintra, kollektív projekt esetén 2 milliárd forintra emelte a tárca a vissza nem térítendő támogatás felső határát, emellett további tíz százalékponttal megemelte a támogatási intenzitást, hogy nagyobb, komplexebb beruházások valósulhassanak meg.
Az egyszerűsítésnek köszönhetően már csak a legszükségesebb esetekben kell jogerős elvi vízjogi engedélyt csatolni a kérelmekhez, illetve az osztatlan közös földtulajdon estében már nincs szükség minden tulajdonosi hozzájárulásra – jelezte Kis Miklós.
Az államtitkár kiemelte, hogy azok számára is lehetővé teszik az újrapályázást, akik már kaptak az öntözésfejlesztési támogatásból – olvasható az agrártárca közleményében.