Jó termés várható idén kukoricából világszerte és Magyarországon is, a bioetanol térnyerése pedig nemcsak a piaci szereplőknek és a gazdáknak jó, hanem az egész országnak – mondta Reng Zoltán, a Hungrana Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. vezérigazgatója. Reng Zoltánt annak kapcsán kérdeztük, hogy a kormány döntése alapján 2020 januárjától nő a biológiai eredetű összetevők bekeverési aránya a Magyarországon forgalomba kerülő üzemanyagokban.

– A Hungrana Kft. a magyar élelmiszergazdaság egyik legnagyobb szereplője. Mit érdemes tudni a cégről?

– Európa egyik legmeghatározóbb, s Magyarország legnagyobb kukorica feldolgozója a Hungrana Kft. és kétségtelenül az agrárium meghatározó szereplője. Évente közel 1,2 millió tonna kukoricát vásárol fel közvetlenül 700, kereskedőkön keresztül pedig több ezer hazai termelőtől, több mint 50 milliárd forint értékben. Előállított termékeink alapanyaga 100 százalékban GMO-mentes kukorica, amelyből speciális technológia segítségével, hulladékmentesen, értékes termékek készülnek. A vállalatot fenntartható fejlődés, átgondolt üzleti stratégia, hosszú távú tervek és kiszámíthatóság jellemzi. A nagy múltú, több mint105 éves időszakra visszatekintő cég összesen 250 millió euró tőkeberuházást végzett az elmúlt évtizedben, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ma is a magyar agráripar egyik legkorszerűbb technológiáját hasznosító vállalata. Termékeink előállítása során dinamikusan alkalmazkodunk a termékpiacok igényeihez úgy, hogy az élelmiszeriparban megkövetelt legszigorúbb minőségi elvárásoknak is maradéktalanul megfelelünk.

– A Hungrana nemzetgazdasági szinten is meghatározó piaci szereplő. Mit jelent ez?

– Az izocukor, keményítő és bioetanol előállítása során a hazai éves takarmánykukorica termés 14-20 százalékát dolgozza fel a vállalat, az éves terméstől függően. Cégünk mintegy 60 milliárd forint exportértékesítésével a hazai nagyvállalatok sorába tartozik. Társadalmi felelősségvállalásával, fenntarthatóságával és innovatív gondolkodásmódjával is meghatározó résztvevője a szegmensnek. A Hungrana termelési központja a Fejér megyei Szabadegyházán található, ahol a nagyjából kétezer fős település már alapvetően a mezőgazdasági termelésre rendezkedett be. A beszerzés során preferált környékbeli gazdák és vállalkozások számára folyamatos keresletet és kiszámíthatóságot, állandó munkát és megélhetést biztosít a társaságunk. A Hungranára épülő további beszállítók, logisztikai cégek, szervizek, éttermek Szabadegyháza és a környező települések gazdasági életét mozgatják, és csökkentik a térségbeli munkanélküliséget, az elvándorlást.

– Hogyan áll most a kukoricapiac?

– Mivel nedves kukoricával is dolgozunk, elsőként látjuk a hozamokat. Úgy véljük, hogy eddig nagyon jó hozamokkal vágják a kukoricát. Alapvetően a Szabadegyháza körüli száz kilométeres sugarú körre látunk rá, hiszen onnan jön be a legtöbb kukorica a céghez. Úgy látjuk azonban, hogy nagyon jó termés van Kelet-Magyarországon is, a Hajdúságban, a Nyírségben, Szabolcsban. Békés megyében vannak területek, ahol talán gyengébb lesz az idei termés, de országosan így is reális a hektáronként 8,1-8,2 tonna átlagtermés. A kukoricánál a minőséggel sincs gond, a búzával ellentétben még nem látunk semmiféle problémát. Aggodalomra tehát a kukoricatermés kapcsán semmi ok, az átlagosnál jobb évünk lesz. Mivel a környező országokban, illetve Európában szinte mindenütt hasonlóan jó termés várható, az árak a korábbi évekhez képest alacsonyabb szinten vannak az utóbbi hetekben. Az Európai Unió vonatkozásában a Tallage elemzői legutóbb a 2018. évinél 5 százalékkal nagyobb területről, 3 százalékkal több, 63,3 millió tonna kukoricatermést helyeztek kilátásba. Az ukránok ismét 36 millió tonnát várnak, a románoknál szinte biztos, hogy rekordtermés lesz, akár még 11-12 millió tonna is lehet. A Fekete-tengeri térségben is nagyon jó a termés, de a tavaszi argentin, brazil rekordtermés is megvolt. Abszolút árubőség van tehát a világban. Az alacsony árak fő mozgatórugója persze az amerikai termés, ahol óriási esőzések, áradások voltak, néhány héttel később tudtak vetni és a belvizek is nagyon komoly gondot jelentettek sokáig. Aztán nyár közepétől jöttek a jelentések, hogy mégiscsak rendben vannak a bevetett területek és az első termésbecslések is nagyon pozitívak voltak. Erre aztán bezuhantak az árak, bár azt senki nem hiszi el, hogy valóban olyan jó a helyzet, ahogy azt a legutolsó jelentések tükrözik. A legutóbbi prognózis szerint az Egyesült Államokban az egy évvel korábbinál 4 százalékkal kevesebb, 350 millió tonna lehet az idei kukoricatermés. A chicagói árutőzsdén tonnánként 135 dollárra csökkent a kukorica jegyzése a legközelebbi lejáratra vonatkozóan szeptember 6-ig. A párizsi tőzsdén januárra tonnánként 168 eurón jegyzik a kukoricát. A Hungrana pedig igazodik a piaci árakhoz.

– Mennyire fogadják ezt el a gazdák?

– Az majd kiderül, hogy a gazdák mennyire adják el hamar a termést vagy inkább kivárnak. Mindenki nem tárol be, de az alacsony kamatkörnyezetben jellemző az, hogy inkább terményben tartják a pénzüket a gazdálkodók. Megjegyzem, az említett termésátlagokkal nagyon jó eredményt lehet elérni. Nyilván vannak nagyon jól gépesített gazdaságok, ahol kedvező talajviszonyok mellett megfelelő vetőmagot használnak fel, ezek mind a hektáronként 10 tonnás átlagtermés felett vannak. Ugyanakkor vannak 5-6 tonnás hektáronkénti átlagtermést elérő gazdaságok is, a gyengébb területeket művelők, illetve az olyanok, ahol kukoricát termelnek, pedig nem biztos, hogy azt kellene. Sokat beszélünk az öntözésről, én azt gondolom, hogy az egymillió hektáros vetésterületből 300-400 ezer hektárt lehetne öntözni. Ebben az esetben az hektáronkénti átlagtermés azonnal 10 tonna fölé menne, az árualap is nőne és a költségek is csökkennének, ami tovább javítaná a jövedelmezőséget.

– Mennyire fenntartható a kukorica ipari célra történő feldolgozása?

– A Hungrana a magyar piacon az egyik legszigorúbb minőségi követelményt támasztja beszállítói felé. A felvásárolt kukorica jelentős hányadának igazoltan fenntartható forrásból kell származnia. A kukoricára sokáig csak takarmánynövényként gondoltunk, pedig valójában rengeteg felhasználási módja van a 70 százalékban keményítőt tartalmazó növénynek. Hazánkban minden negyedik hektáron vetik, minden második tonnát exportálják a garantáltan GMO-mentes alapanyagból, amelyből a feldolgozóipar értékes termékeket gyárt mind a hazai, mind a nemzetközi piacokra. Hiába van ugyanis szójabőség a világon, a minőségi, GMO-mentes, magas fehérje tartalmú alapanyagokra folyamatosan nő az igény. Magyarországon a lakosság számára még kevésbé fontos szempontnak tűnik a GMO-mentesség, mint Nyugat-Európában. Érzékelhető ugyanakkor az is, hogy már itthon is növekszik az a réteg, amely tudatosan vásárol, illetve odafigyel arra, hogy milyen alapanyagokból készült ételt fogyaszt. Nálunk, a Hungranánál a keményítőt kivonva fehérje koncentrátumot állítunk elő a „maradék” növényből. A kivont keményítőt elcukrosítva termékek széles palettáját, az élelmiszeripar számára hasznos izocukrokat, különböző alkoholokat, fehérjében gazdag takarmány alapanyagokat gyártunk. Nem utolsó sorban pedig üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést eredményező bioetanolt, amivel lehetőség nyílik csökkenteni a fosszilis üzemanyagok felhasználását is. Ezek mind a fenntartható fejlődést szolgálják, hiszen helyben állíthatók elő olyan termékek, melyeket a föld másik feléről kellene Európába exportálni. A mezőgazdaságnak szüksége van a sikeres kukorica feldolgozó üzemekre, az iparnak pedig szüksége van sikeres termelőkre. A sikerességhez mindkét félnek tennie kell: fejleszteni szükséges a technológiát, hiszen ebben a globális versenyben amerikai, dél- amerikai, ukrán vagy éppen nyugat-európai versenytársaknál kell jobbnak lenni: még több tonna jó minőségű árut termelni kisebb káros környezeti hatásokkal, kevesebb input anyag bevitellel.

– Mire lehet számítani a bioetanol piacán azután, hogy jövő évtől növekszik a bekeverési aránya az üzemanyagokba?

– Az EU-ban előállított etanol 17 százalékát magyarországi biofinomító üzemek állítják elő, ez uniós szinten a harmadik helyet jelenti. A két legnagyobb hazai bioetanol gyártó, a Pannonia Bio Zrt. és a Hungrana Kft. hozzávetőlegesen 2,2 millió tonna Magyarországon termesztett takarmánykukoricát dolgoz fel éves szinten, amelyből együttesen 680 millió liter bioetanolt készít és a bioetanol gyártó vonal ma is mindkét cégnél teljes kihasználtsággal működik. Magyarországnak ugyanakkor 2020-ban meg kell felelni egy uniós jogszabálynak, el kell érni a 10 százalék megújuló részarányt a közlekedésben. Ez pedig a bioetanol „maximalizálása” nélkül nem fog menni. A 2020-ig tartó jogszabály megenged egy másfajta „mixet”, mint ami 2021-től 2030-ig szükséges, de még nem minden végleges. Ezért jelenleg bízunk abban, hogy 2021-től meglesz az E10, nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is. Az igény növekedése együtt jár azzal, hogy stabilabban el lehet adni a bioetanolt és kisebb az esélye a túltermelésnek. Ráadásul több itthon megtermelt etanol marad az országon belül. És nem szabad elfelejteni azt sem, hogy minél több etanolt termelünk és használunk fel Magyarországon, annál több GMO-mentes takarmány keletkezik, amivel biztosíthatjuk, hogy a tejtermelő iparág versenyképessége hosszú távon megmaradjon. Így ugyanis egy olyan takarmány-alapanyag keletkezik, amit ellenkező esetben valószínűleg import termékkel kellene kiváltani.

Írta: Tóth László Levente