A francia agrárminiszter támogatja a magyar uniós elnökséget

A magyar miniszter a találkozó után elmondta: a magyar elnökségre való felkészülés jegyében francia kollegájával áttekintették a KAP reformjával összefüggő kérdéseket. Fazekas jelezte francia partnerének, hogy Magyarország nagyon hasznosnak tartja a kérdéskörről az Európai Bizottságnak a közelmúltban nyilvánossága hozott elképzeléseit, amely a tagállami egyeztetéseket követően megteremti az alapot ahhoz, hogy a magyar elnökség idején – várhatóan március-április táján – az Európai Tanács elfogadhassa következtetéseit a KAP jövőjéről. Magyarország megelégedéssel fogadta a szeptemberben elfogadott közös francia-német nyilatkozatban megfogalmazott álláspontot is, amely egybevág azzal a magyar véleménnyel, hogy az európai mezőgazdaság versenyképessége és az élelmiszerbiztonság megőrzése érdekében 2013 után is erős közös agrárpolitika szükséges. Párizs és Berlin az erős szabályozórendszerrel ellátott KAP mellett és a támogatások elosztásában az egységes kulcs (flat rate) alkalmazása ellen foglalt állást. A két nagy uniós ország a gazdáknak nyújtandó közvetlen támogatások eltörlését sem támogatná. A tagállamok részére eddig juttatott támogatások közti jelentős különbségekről a magyar miniszter úgy véli: fontos, hogy a jövőben méltányos és a tagállami sajátosságokat is figyelembe vevő rendszer alakuljon ki. “Mi arra törekszünk, hogy minden véleményt meghallgassunk, összegezünk és olyan konszenzusos álláspontot alakítsunk ki, amely méltányos és egyben eredményes is” – mutatott rá Fazekas. Hozzátette: “Tisztában vagyunk azzal, hogy ez nagy feladat, mivel lényeges nézeteltérések vannak a tagállamok között, de ezért nagy kihívás is a magyar elnökség számára”. Jelezte, hogy hamarosan egyeztet a kérdésről lengyel kollegájával. A miniszter elmondta, hogy a magyar kormány álláspontjának végelegesítése december 8-ra várható. Magyarország karakteres álláspontot kíván kialakítani, ugyanakkor az uniós elnökséget ellátó tagállamként egyben összeurópai érdeket is meg kell jelentenie annak érdekében, hogy kialakulhasson egy közös nevező – hangsúlyozta. Kifejtette, hogy Franciaország és Magyarország stratégiai területnek tekinti a mezőgazdaságot, amelyhez egymással szoros kapcsolatban álló, két pilléren nyugvó KAP-ot kíván társítani. A két ország azt is fontosnak tartja, hogy a költségvetést igazítsák egy ambiciózus politikához, azaz az eszközöket kell a célokhoz rendelni, nem pedig fordítva. Fazekas szerint az agártámogatással döntően a termelést kell elősegíteni és az élelmiszerbiztonságot garantálni, ebből következően az első pillérhez jelentős anyagi forrásokat kell biztosítani. Ugyanakkor a vidékfejlesztés is elengedhetetlen, mert a mezőgazdaság nem egyszerűen termelési terület, hanem a foglalkoztatás szempontjából is fontos szerepet tölt be, így a KAP második pillérének is erősnek kell lennie – mutatott rá Fazekas. A tavalyi tejválsággal összefüggésben a két miniszter megbeszélésén megfogalmazódott, hogy olyan szabályozórendszerek szükségesek, amelyek a termelők számára is biztonságot nyújtanak. A francia miniszter egyébként a Libération című napilapban megjelent interjújában úgy fogalmazott: “Franciaországnak köszönhetően a KAP megmarad és a szabályozás kérdése újra a vita középpontjába kerül”. Fazekas kitért az élelmiszerminőség védelmének fontosságára is, amelyet igazi értéknek nevezett az európai mezőgazdaság számára. Hangsúlyozta hogy a kiváló minőségű, hagyományos termékekre támaszkodó élelmiszereket Európában állítják elő. Ezt bizonyítja szerinte az is, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) felvette a francia konyhát a veszélyeztetett szellemi kulturális örökségek listájára. Ez az elismerés a minőségi élelmiszert jeleníti meg a közvélemény előtt – tette hozzá.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.