Dacian Ciolos, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse a brüsszeli tanácskozáson hangoztatta, hogy egyszerre van szó lehetőségről és kihívásról. Komoly érdeklődés mutatkozik az ágazatban a helyi termelés és közvetlen értékesítés irányában, de még meg kell teremteni azok számos feltételét a jelenlegi agrártermelés rendszerében. Leszögezte, hogy a helyi termelés ösztönzésének témája szerves része a jelenleg tárgyalt uniós mezőgazdasági reformterveknek. Az Európai Bizottság erősíteni kívánja ezt a megközelítést, és adandó alkalommal kész konkrét intézkedésekre is javaslatokat tenni. A biztos hangoztatta, hogy ennek a termelési és értékesítési módnak számos előnye van, köztük a „hozzáadott érték” helyben maradása, a helyi hagyományos termékek és minőség megőrzése, az adminisztratív terhek csökkentése, a környezet védelmének biztosítása. John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos elmondta, hogy az uniós végrehajtó szerv az ő illetékességébe vágó szempontokból is támogatja a helyi termelés ösztönzését. Hozzátette mindazonáltal, hogy semmilyen új megoldás nem ronthat a termékek biztonságán és egészségügyi megfelelőségén. Jelen volt a brüsszeli konferencián Carlo Petrini, a gyorséttermekkel terjedő gasztronómiai trendek negatív egészségügyi és környezetvédelmi hatásai ellen küzdő Slow Food mozgalom alapítója, aki közös sajtótájékoztatójukon úgy vélte, a most tárgyalt törekvések annak is próbájául szolgálnak, hogy működik-e az uniós közös agrárpolitika. A helyi gazdaság segítése szerinte nem részletkérdés, hanem „a változás kulcsa”. Ha működnek a helyi piacok, az javítja az állampolgárok ellátását is. Strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament is foglalkozott a helyi termelés témájával. A vitában felszólalva a magyar képviselők közül Tabajdi Csaba (MSZP) úgy fogalmazott: „nyilvánvaló, hogy a helyi élelmiszerek termelése és a helyben történő feldolgozás és értékesítése hozzájárul az agrármunkahelyek megtartásához, csökkentheti a szállítási költségeket. De … ezt nem tekinthetjük kitörési lehetőségnek országaink élelmezésében.” Becslések szerint világviszonylatban az élelmiszerek 80 százalékát helyben termelik és értékesítik, de az Európai Unióban ez az arány csak körülbelül 20 százalék, Magyarországon pedig alig éri el a 7 százalékot. Glattfelder Béla közleményében azt húzta alá, hogy a helyben előállított termékek a fogyasztók számára megbízhatóbb minőségűek, és hozzájárulnak a helyi vidéki gazdaság életképességének fennmaradásához. „A helyben történő értékesítés ráadásul jó a környezetnek, hiszen az áru nem utazik több száz, olykor ezer kilométereket. Így csökkenthető a mezőgazdasági termékek szállításából eredő szén-dioxid-kibocsátás”. A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a helyi termelők védelme érdekében szükség van arra, hogy európai szinten határozzák meg a helyben termelt élelmiszerekre vonatkozó feltételrendszert és címkézési szabályokat.