A lakossági jövedelmet duplázná a Duna-stratégia

A hírportál értesülése szerint a tervezetet a jövő héten véglegesítik, és december 8-án hozzák nyilvánosságra. A fejlesztési elképzelések – írta a r.com/”>WAZ.euobserver.com – négy pilléren nyugszanak: a közlekedési-szállítási infrastruktúra fejlesztésén, a környezetvédelmen, a térség felvirágoztatásán, valamint a biztonság javításán. A brüsszeli bizottsági elképzelései szerint mind a négy vonatkozásban különböző számszerűsített célokat kellene kitűzni. A közlekedés-szállítás tekintetében: 2020-ra a Duna váljon legalább az év 300 napján keresztül hajózhatóvá. A Dunán szállított áru mennyisége tonnában kifejezve 2020-ra 20 százalékkal haladja meg a 2010-es szintet. A térség országainak fővárosai között minden relációban teremtsenek vasúti összeköttetést 2030-ig. Ami a környezetvédelmet illeti, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 1990-hez képest csökkenjen 20 százalékkal, a megújuló energia felhasználásának aránya 1990-hez képest emelkedjék 20 százalékkal. A térség felvirágoztatása érdekében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy 2020-ra a térségen kívülről érkező turisták száma 2010-hez képest növekedjék 50 százalékkal, és ugyanennyivel bővüljön a dunai turistahajózási kapacitás. Legyen a Duna vizének 80 százaléka alkalmas strandolásra 2020-ig, és ugyanekkorra 25 százalékkal csökkenjen az árvíz által veszélyeztetett Duna menti területek nagysága. A Duna-makrorégióban 50 százalékkal bővüljön a belső kereskedelem volumene, ugyanennyivel emelkedjen a térségben bejegyzett szabadalmak száma. A 30 és 34 év közötti lakosság körében érje el a 30 százalékot a felsőfokú képzésben részesültek aránya, a lakosság átlagjövedelme pedig duplázódjon meg. 2020-ra négy hétnél ne tartson tovább üzleti vállalkozás indításának engedélyeztetése. A WAZ.euobserver.com értesülése szerint az uniós végrehajtó testület úgy véli: a Duna-stratégia megvalósításához a már meglévő uniós források célirányos átcsoportosításával kellene finanszírozási eszközöket biztosítani. Nem hoznának létre sem új uniós pénzügyi alapokat, nem alkotnának a stratégiához új uniós jogszabályt, és nem hoznának létre új uniós intézményeket sem a kezdeményezés támogatására. A WAZ.euobserver.com szerzője felhívta a figyelmet arra: a Duna-térségben – azon túl, hogy EU-tag és EU-n kívüli államok vegyesen alkotják – egymástól hallatlanul eltérő fejlettségű országok, illetve tartományok találhatók, hiszen a folyó egyaránt érinti például Bajorországot és Moldovát. A cikk írója megjegyezte: a Dunán jelenleg a Rajnán szállított áru mennyiségének csak mintegy 10-20 százalékát szállítják.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.