A növekedésért sem rontható az egyensúly




” name=”Originator”>

A válság hatásait elemezve Oszkó Péter nemzetközi környezetbe helyezte az idei várható, 6,7 százalékos magyar GDP-visszaesést. Az Európai Unióban a GDP átlagos csökkenése 4,0 százalék lesz, a magyar exportban meghatározó szerepet játszó Németországban ennél nagyobb, 5-6 százalék – jelezte a pénzügyminiszter. Bár a régióban a magyar GDP csökkenése a legnagyobb, a szlovák előrejelzés is némileg hasonló, 6 százalékkal zsugorodik a gazdasági teljesítmény. Csehországban 2,3 százalékos visszaesést várnak, Lengyelországban viszont növekedéssel számolnak – adott körképet a tárcavezető.

“Viszonylag kedvezőbb” helyzet

Viszonylag kedvezőbb Magyarország helyzete a GDP-arányos államháztartási hiány tekintetében, hiszen amíg 2009-ben az EU-ban átlagosan 6,0 százalékra ugrik fel a deficit, s a régión belül Lengyelországban 6,6, Szlovákiában 4,7, Csehországban 4,3 százalékra, addig Magyarországon a májusban módosított hiánycél után is viszonylag alacsony, 3,9 százalék lesz a hiány. A tavaly szeptemberben benyújtott 2009-es költségvetéshez képest 1.000 milliárd forinttal szükséges csökkenteni a kiadásokat a GDP 6,7 százalékos visszaesése, illetve a kieső 900 milliárd forint összegű adóbevétel miatt – jelentette ki a pénzügyminiszter, kiegészítve azzal, hogy 2009-2010-ben összesen 1.300 milliárd forintos kiadáscsökkentés valósul meg.

Aminek nincs realitása

A GDP-arányos adócentralizáció jelenleg alulról súrolja a 40 százalékot, a 2010-ben bevezetendő adóváltoztatások későbbi következetes továbbvitele nyomán ez 2011-2012-re 33-34 százalékra csökkenhet, ami már azonos a cseh, illetve lengyel mutatóval – magyarázta Oszkó Péter. Hozzátette, hogy ha azonnal el kívánnánk érni a 33-34 százalékos arányt, akkor további, közel 1.000 milliárd forinttal kellene csökkenteni a kiadásokat, amelynek nincs realitása. Oszkó Péter előadásában megismételte: a jövő évben radikálisan átalakuló adórendszer célja a munkahelyek megőrzése rövid távon, és munkahelyek teremtése hosszú távon, illetve a jelenlegi 57 százalékos foglalkoztatási szint 65 százalékra növelése. A jelenlegi magyar foglalkoztatási szint a régiós átlagnál kilenc százalékponttal alacsonyabb – jellemezte a helyzetet a pénzügyminiszter. Hangsúlyozta azt is, hogy az adórendszerbeli változások nem teremtenek piacot, nem könnyítik a vállalkozások finanszírozását, a változások célja a foglalkoztatottság növelése.

Csökkennek a járulékok

A 2010. évi adóváltoztatások a munkaadókat arra ösztönzik, hogy minél több embert foglalkoztassanak, ennek érdekében csökkennek az élőmunka terhei: az idén a minimálbér kétszereséig, jövőre pedig a teljes jövedelemnél öt százalékponttal csökkennek a járulékok – magyarázta Oszkó Péter, aki úgy gondolja, hogy 2011-ben további öt százalékpontos járulékcsökkentés lenne kívánatos. Ehhez véleménye szerint most nincs 300 milliárd forintnyi forrás, de ha a gazdaság növekedési pályára áll, akkor megteremthető. A kormány által jóváhagyott 2010. évi adóintézkedések megvalósulásával 2014-re a GDP-arányos államadósság 68,1 százalékra csökken a jelenlegi 82 százalékról, változtatások nélkül viszont megközelítené a 87 százalékot – mondta a pénzügyminiszter.

Magyarország versenyképessége a legjobb lesz

A munkát terhelő adók csökkentése nyomán a régióban az élőmunka költségei szerint Magyarország versenyképessége a legjobb lesz – tette hozzá. 2010-ben dollár alapon számolva egy munkaóra Magyarországon 9 dollárba kerül majd, Szlovákiában és Lengyelországban 10-10 dollárba, Csehországban 14 dollárba. 2011-ben a magyar adat 10 dollár lesz, a szlovák 11 dollár, a lengyel 12, a cseh pedig 15 dollár – magyarázta Oszkó Péter. Parragh László, az MKIK elnöke olyan változásokat sürgetett a gazdaságpolitikában, amely a vállalkozások terheinek jelentős csökkentését hozza magával. Az MKIK elnöke szerint az idén a vállalkozások számára egy 6 százalékos fogyasztáscsökkenés 850 milliárd forint bevételkiesést, a megnövekedett kamatteher 300-400 milliárd többletkiadást jelent, ezek 10 százalékos kiesést jelentenek majd a cégek jövedelméből. A kormánynak a gazdaság dinamizálásával is foglalkoznia kellene, mivel az eddigi gazdaságélénkítő bejelentések – az 1.800 milliárd forint építőipari megrendelés, az 1.400 milliárd forintos vállalkozást támogató csomag – eredményei nem látszanak – fogalmazott Parragh László.

 


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.