A dokumentum lezárja az előző időszakot, kimondja, hogy befejeződött a tömeges privatizáció, és átláthatóvá teszi a vagyonkezelési viszonyokat. Az alaptörvényből adódóan a nemzeti vagyonról szóló törvény sorvezető lesz a mindenkori kormányok számára. A törvény meghatározza majd az állami vagyon azon elemeit, amelyek szigorúan védettek, amelyek tartósan állami tulajdonban tartandók, de hasznosíthatók, valamint amelyek a piaci vagyon körébe tartoznak, és a társadalmi szempontokat is figyelembe véve hasznosíthatók. A kormány arra törekszik, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű ágazatokban és vállalatokban helyreállítsa és megerősítse az állam tulajdonosi szerepét. A tartós állami tulajdonban maradó vagyonelemeket legfeljebb koncesszióba lehet adni, s a sarkalatos törvénybe kerül a koncesszió is – tette hozzá az államtitkár. A vagyonkezelést vagy az az intézmény végzi, amelyik használja azt, vagy állami tulajdonban lévő társaság. A törvény megakadályozza az „intézményes vagyonfelélést” – hangsúlyozta Hegmanné Nemes Sára. Az államtitkár asszony kiemelte, hogy a közösség érdekében a kormány erős állam megteremtésére törekszik, és helytelennek nevezte, hogy a korábbi kormányok gyengítették az állam tulajdonosi szerepét. Politikai vállalkozóként az államnak a hosszú távú társadalmi és közösségi érdekeket kell érvényesítenie. Ezért az állami vagyongazdálkodás fő feladata a stratégiai portfolió menedzselése, az állami vagyon értékének növelése és az állami vagyon gyarapítása. Hegmanné Nemes Sára a magántőke bevonásával ppp-konstrukcióban megvalósult beruházások sikertelenségéről szólva hangsúlyozta: a kormány kiemelt felelőssége lesz, hogy magántőkét csak indokolt, az állam számára is előnyös konstrukcióban és csak a kockázat megosztásával vonjanak be az állami beruházásokba. A konferencia fő támogatója, az Ernst and Young nemzetközi felmérést végzett „szükség van állami cégekre is” témában. Bindics Judit igazgató ismertette a 24 országban 12 ezer ember megkérdezéséről készült felmérés eredményeit és a megoldási javaslatokat. A közüzemi, közszolgáltatási cégek állami tulajdonlását a megkérdezettek többsége támogatta, köztük a magyarok 69 százalékban. A legnagyobb a támogatottság Szaúd-Arábiában 86 százalékban, a legalacsonyabb pedig a Dél-Afrikai Köztársaságban 33 százalékban. Az állami vállalatok hatékonyságát a magyarok 69 százaléka alacsonynak véli. A javaslatok szerint a sikeres állami vállalatoknál az átlátható vállalatirányítás, a testre szabott stratégia, a társadalmi felelősségvállalás és innovatív működés a siker titka. Abban a vitakérdésben, hogy növelni kell-e az állami tulajdonosi szerepét a magyar gazdaságban Fodor István, a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) elnöke az állam szerepének erősítését tartotta szükségesnek azzal az érveléssel, hogy rendet kell tenni a gazdaságban. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke viszont azt az álláspontját fejtette ki, hogy a jó állam együttműködéssel tudná megoldani a problémákat. Az állami vagyonkezelő vezetőjét, valamint Kaposvár polgármesterét arról kérdezték, hogy mit várnak az állami, illetve önkormányzati tulajdonú cégektől. Horváth Gergely, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója az általános tulajdonosi feladatok – portfolió menedzsment, ellenőrzés és a működési támogatás mellett az állami szerephez kapcsolódó funkciókat emelte ki, többek között a cégcsoportok közötti szinergiák kihasználását. Ebben viszont hátrányt jelent – mondta -, hogy a közbeszerzési törvény alapján az állami tulajdonú cégcsoportokon belül is közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani. Urbán Zoltán, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese a tulajdonos elvárásaként többek között azt emelte ki, hogy „bankszerű” módon finanszírozzon olyan magas kockázatú iparágakat – döntően kis- és középvállalkozásokat -, amelyeket a kereskedelmi bankok nem finanszíroznának. Kaposvár polgármestere, Szita Károly annak a politikai szándéknak a megvalósításáról szólt, hogy a közszolgáltatások köztulajdonban legyenek, de nyereségesen működjenek úgy, hogy a lehető legalacsonyabb áron nyújtsák a szolgáltatásukat. Bácsi Zoltán, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) stratégiai igazgatója, Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója és Geszti László a Magyar Posta vezérigazgatója arról beszélt, hogy a verseny mire kényszeríti őket, és milyen teherrel kell megbirkózniuk. Szarvas Ferenc elmondta, hogy a vasút már régen versenyben van a közúttal, de nem csak azért nem bírja, mert kétezer milliárd forint elmaradt fejlesztést görget maga előtt és alulfinanszírozott, hanem azért sem, mert a közúton nem használatarányos az útdíj. Geszti László szerint a 2013-ban megnyíló postai szolgáltatási piacon nehéz lesz megtalálni az egyensúlyt, mert a falvakba, kistérségekbe nem szívesen szolgáltatnak magáncégek. Bács Zoltán ismertette, hogy az MVM csoport már évek óta versenypiaci környezetben működik, de a tevékenységet diverzifikálják, ezek között a lépések között a gázpiaci – kereskedelmi, szállítási – terveket is megemlítette.