A magyar mezőgazdaság akkor fejlődik egészségesen, ha a családi gazdaságok is fejlődésnek indulnak, ezek teszik ugyanis leginkább lehetővé a táj sajátságainak megfelelő, környezetkímélő gazdálkodást, és használják ki a legjobban a falusi munkaerőt, valamint az EU-tól kapott támogatást – szögezi le a közleményben a szervezet. Szerintük ezt a megállapítást támasztja alá a 2005-ben megjelent Szent István-terv, ezt tükrözi a kormányprogram és a földről szóló, 2010-ben született két törvény is. A Professzorok Batthyány Köre arra is felhívja a figyelmet, hogy az európai agrármodell és gyakorlat alapját is a gazdálkodó családok és nem a tőkés társaságok adják. Mint írják, ezek az elvek a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatai révén válhatnak gyakorlattá, ugyanakkor a 2011-ben meghirdetett pályázat 2012-ben megszületett eredménye „rácáfol a várt eredményre”. „A földterület zöme nagybirtokosoknak jutott, nem pedig a helyben lakó gazdáknak, családot alapító fiataloknak” – hangsúlyozza a szervezet. Felhívják a figyelmet arra, hogy az eredmény alakulását nagyban befolyásolják a pályázati feltételek és a bírálati módszerek. Mint írják, a helyben lakás kívánalma könnyen kijátszható volt, a bírálati kritériumok egy részének puhasága a befolyásos pályázóknak kedvezett, az állattartás megkövetelése pedig ugyancsak a tőkeerős birtokosoknak adott előnyt. A Professzorok Batthyány Köre szerint a „nemzeti közép kormánya” azzal tudna ígéreteihez visszatérni, ha a földalap még meglévő földjének bérletét olyan feltételekkel pályáztatná meg, melyek nem okoznak hátrányt a tőkeszegény gazdáknak. Ángyán József lemondott mezőgazdasági államtitkár a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának március közepi ülésén sajtótudósítások szerint  Fejér megyei példákat hozva arról beszélt: sok esetben a településtől távol lakó nagygazdák, nagyüzemek és vállalkozók nyernek a pályázatokon, a helyi gazdálkodóknak pedig semmi sem jut. Ángyán József védhetetlennek, elfogadhatatlannak tartotta bizonyos földpályázatok eredményét, átláthatatlannak a pályázati rendszert, valamint a kormány birtokpolitikai elveinek semmibe vételét rótta fel a döntéshozóknak. Kifogásolta azt is, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által kiírt pályázatokon nem nyilvános a pontozás. A pályázatokat élesen bírálták az ellenzéki pártok is, ugyanakkor a Vidékfejlesztési Minisztérium múlt heti közleményében úgy fogalmazott: „annak ellenére, hogy soha egyetlen kormány sem hirdetett meg ekkora területet, és soha nem tudtak a családi gazdálkodók ekkora földet bérelni, a pályázat vesztesei, illetve a politikai haszonlesők megpróbálják lejáratni az eljárást.” A minisztérium közlése szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) az idén április végéig 16 ezer hektár haszonbérbe adásáról kötött szerződést összesen 426 pályázóval. Hangsúlyozták: a pályáztatás fő célja a kis és közepes családi vállalkozások, valamint az állattartó gazdálkodások megerősítése, ennek megfelelően a NFA az eljárásnál a helyben lakó, életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőket hozza helyzetbe, és a haszonbérbe adást állattartáshoz köti.