A szerencsi cukorgyártásra emlékeztek a településen

Szerencsen a cukorgyártás 119 répa-feldolgozási kampányt élt meg. Az európai uniós termelési kvóta itt 100 ezer tonna volt, ehhez 700 ezer tonnányi cukorrépára lett volna szükség, ám a működés utolsó évében a termelők csak 200 ezer tonna szállítását vállalták volna. Lényegében alapanyaghiány miatt szűnt meg a cukorgyártás. A szombati emléknapon Koncz Ferenc, a város fideszes polgármestere úgy fogalmazott: ha annak idején összefogás lett volna a városban, akkor a Szerencsi Cukorgyár ma is termelne. Hozzátette: amit egyszer már leromboltak, azt nagyon nehéz újjáépíteni, de többen vannak, akik azon dolgoznak, hogy újra legyen cukorgyár, cukorgyártás Szerencsen. A cukorrépa belföldi termőterülete a szerencsi gyár bezárását követően mintegy 25 ezer hektárról felére csökkent. Az észak-magyarországi üzem bezárásával már csak egyetlen, cukorrépát feldolgozó cukorgyár maradt Magyarországon, a kaposvári. Magyarország 400 ezer tonna cukorkvótával lépett be az Európai Unióba, ebből 300 ezer tonnát adtak vissza a cukoripart privatizáló cégek. A megmaradt 100 ezer tonnát a kaposvári gyár kihasználja, de az ország éves szükséglete 300 ezer tonna cukor. A cukoripar privatizációját parlamenti bizottság vizsgálja, jelentését az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága általános vitára alkalmasnak minősítette február 21-i ülésén.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.