A technológiacsere a telepeken tyúkonként kb. hatezer forintba került. Ez ágazati szinten az elmúlt években 20-25 milliárd Ft beruházási kiadást jelentett a termelőknek. A hagyományos ketrecben termelők (ha vannak még valóban ilyenek) jóval olcsóbban képesek termelni, mint azok, akik tetemes összegeket költöttek az új beruházásokra. Az ilyen, illegálisan  termelők versenyhátrányt jelentenek a többi termelő számára. Hasonló probléma, hogy az EU-ban a harmadik országokból érkező tojástermékek importja 99 százalékkal, csaknem 19 ezer tonnával nőtt 2012 első hat hónapjában 2011 hasonló időszakához képest. A behozatalban a tojáspor és a tojáslé aránya a legnagyobb. A tojástermékek exportja ugyanezen időszakban pedig 16,8 százalékkal csökkent 2012. január-júnus között 2011 hasonló időszakához képest. A Bromfi Termék Tanács (BTT) kérte mind az Európai parlamenti képviselőket mind pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy támogassák az Európai Tojástermelők Szövetsége azon kezdeményezését, hogy a Bizottság bármilyen módon védje meg azokat a termelőket, melyek a jogszabálynak megfelelően termelnek, hogy ne szenvedjenek kárt, versenyhátrányt sem az EU-n belül,  sem az EU-n kívül hagyományos ketrecben, kedvezőbb feltételek mentén megtermelt termékekkel szemben. Gond az is, hogy a gabonatermési eredmények, a kukorica-termési prognózisok, valamint a tőzsdei spekulációk is nehéz helyzetbe hozzák az állatte-nyésztőket. Azért, hogy a termelők ne adják fel tevékenységüket, hogy ne kelljen embereket elbocsátani a vállalkozásoktól, hogy ne szökjenek egekbe a tojásárak, hogy a legszegényebb rétegek is hozzáférjenek ehhez a teljes értékű fehérjéhez a BTT illetve a szövetség egyéb alapvető élelmiszerek előállítóival közösen a Kormányhoz fordult segítségért az alapvető élelmiszerek ÁFA-jának csökkentése érdekében.