A törlesztőrészletek csökkenését ki kell várni

A napokban szocialista országgyűlési képviselők kifogásolták, hogy a devizaalapú hitelek után fizetendő részletek a forint erősödése ellenére nem csökkennek érzékelhetően. A felügyelet piacfelügyeleti eljárást indított, azt vizsgálja, hogy az árfolyam- és kamatváltozások érvényesülnek-e a törlesztőrészletekben. Nyers Rezső hangsúlyozta: a forinterősödés kifejezésre jut a törlesztőrészletek csökkenésében, amit mindenki ellenőrizhet, mert minden hitelszerződés tartalmazza, hogy az adott bank mely napon érvényes banki árfolyammal számolja ki a törlesztőrészleteket. A devizaalapú hitelek törlesztőrészleteinek nagyságát meghatározó másik lényeges elem a kamat.

Árnyalatnyi forráscsökkenés már volt

A banki forrásköltségek a főtitkár szerint az utóbbi időszakban árnyalatnyit már csökkentek, és javult valamelyest a külföldi forrásokhoz való hozzáférés is, de nem olyan mértékben, hogy ez már megjelenhetne a törlesztésekben. A törlesztőrészletek eddig bekövetkezett csökkenése ezzel együtt egyáltalán nem jelentéktelen – mutatott rá. A jellemzően hosszú futamidejű, jelzálogalapú lakossági hiteleket a bankok rövidebb lejáratú devizaforrásokból folyósítják. Ezeket lejáratkor a nemzetközi bankközi piacon elérhető – jelenleg magas – kamatszint mellett kell megújítani.

Nagy ez a felár…

A CDS (szuverén adósságra köthető határidős biztosítási ügylet) felárának mérséklődése a szakember szerint nagyon áttételes módon már érződik azon, hogy milyen kamatokkal és futamidőkkel kapnak hitelt a nemzetközi pénzpiacon a bankok, de nem olyan közvetlenül, hogy ezt azonosítani lehetne az országkockázati felárral. Úgy vélekedett, talán pontosabb, ha a német állampapírok hozamát vagy reálhozamát hasonlítjuk össze a magyar állampapírokéval, akkor nagyjából látni lehet, hogy a külföldiek milyen felár mellett hajlandóak befektetni itt, illetve ott. (Július 9-én a tízéves magyar állampapírok hozama 9,01, a tízéves Bundé 3,27 százalék volt.)

Kevés a tartalék

Nyers Rezső kifejtette: a problémát nem a törlesztőrészletek túlzott nagysága jelenti, hanem az, hogy a válság a lakossági jövedelmekben is érezteti hatását, miközben a háztartások egy része az elmúlt években jelentősen eladósodott, semmiféle tartalékkal sem rendelkezik a nehezebb időkre. “Amikor a jövedelmi helyzet gyenge, s azzal szemben nagy az eladósodás, a bizonytalan gazdasági környezetben megnő a bukás valószínűsége, ezért a bankok a kockázat fedezésére nagyobb kamatot számítanak fel. A kamatok mértékében a forrásköltségek és a hitelkockázatok növekedése is tükröződik” – mondta a szakember.

Pozitív nemzetközi értékelések

A bankszövetség főtitkára szerint a magyar gazdaság helyzetéről a valóságosnál negatívabb kép él a külvilágban, amiben az itthoni “katasztrófadumának” is szerepe van. Nyilvánvalóan nagyon komoly problémák vannak, mint a világon mindenkinek, egy dolog azonban biztos: a magyar gazdaság helyzete minden tekintetben jobb annál, mint ami a nemzetközi közvéleményben visszatükröződik. Az utóbbi időben ugyanakkor egyre több pozitív értékelés jelenik meg a nemzetközi sajtóban, szakmai közvéleményben a magyar gazdaságról és a magyar pénzügyi szektorról is, amire nem ártana, ha itthon is odafigyelnénk – hívta fel a figyelmet.

Majdhogynem borítékolva a javulás

Úgy vélekedett: nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy amikor a válság véget ér, Magyarországon nem a költségvetési stabilizációval kell majd kezdeni, mint a legtöbb országban, hanem majdhogynem borítékolva van egy további jelentős költségvetési pozíciójavulás. A növekedés forrásai így erőteljesebbek lehetnek, mint azokban az országokban, ahol a válság végeztével a költségvetés rendbetétele a következő szakasz. A magyar bankrendszerről szólva hangsúlyozta: a bankok helyzete minden tekintetben szilárd. A banki tevékenységet sok szempontból és sokszor jogosan kritizálni lehet, ám egy dolgot nem lehet kétségbe vonni: a magyar bankrendszer ebben a súlyos, világméretű válságban stabilabbnak bizonyult, mint sok fejlett ország eddig stabilnak gondolt bankrendszere.

Magasabb önrész a lakáshiteleknél?

Nyers Rezső elmondta: most vizsgálják a jegybank javaslatát, amely a devizaalapú hitelek feltételeinek szigorítását célozza. Az MNB a forintalapú hitelekhez képest magasabb jövedelmi tartalékot, a lakáshitelek esetében magasabb önrészt, alacsonyabb hitelfedezeti arányt (LTV) javasol, ami fedezetet nyújtana az árfolyam nagyobb mértékű ingadozására. Hozzátette: bizonyos korlátozások most is vannak. Az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvény szerint az LTV a portfolió egészére nem haladhatja meg a 70 százalékot, egyedileg pedig a 100 százalékot az új lakáshiteleknél. Ehhez képest javasol a jegybank a devizaalapú hitelek esetében szigorúbb korlátot felállítani.

Holnaptól nem olcsóbb a forintalapú hitel

Az MNB elnöke június 23-án jelentette be, hogy a felelős hitelezés erősítéséről, a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok mérsékléséről egyeztetett a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőivel. Simor András azt kérte tőlük, hogy közösen dolgozzanak ki olyan szabályokat, amelyek eredményeként a forintalapú hitelek a jelenleginél versenyképesebbek lehetnek a devizaalapúakkal szemben. A bankszövetség főtitkára szerint senki ne számítson arra, hogy holnaptól olcsóbb lesz a forintalapú hitel, mert annak kamatát más tényezők határozzák meg. Kijelentette: a bankok hitelezési hajlandósága a lakosság körében rövid időn belül nem fog lényegesen javulni, mert a kockázatok továbbra is fennállnak. Még benne vagyunk a válságban, ezért maximális óvatosság indokolt mind a bankok hitelkihelyezésekor, mind a lakossági és a vállalati ügyfelek hitelfelvételekor – mondta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.