A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára elmondta: szükség volt olyan szabályozás létrehozására, amely előírja a vadászok számára a megfelelő vadászati tudást, így a szakmai, ökológiai szempontok, a vadászati kultúra, etika, valamint a fegyverkezelési szabályok ismeretét. A vadászati tevékenység „folyamatos támadásoknak van kitéve”, ezért ha helyre akarjuk állítani a vadászat társadalmi megítélését, „akkor a vadászoknak saját portájukon kell kezdeni a szigorítást”. Ehhez mindenképpen az az első lépés, hogy „csak az vadászhasson, aki komolyan számot adott tudásáról” – fogalmazott. A vadászatnak mint évezredes természetes tevékenységnek a társadalmi elfogadtatása Magyarországon – és egész Európában – az utóbbi évtizedekben egyre nehezebb feladat. Ennek is tulajdonítható, hogy a húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest kétmillióval csökkent Európában a vadászok száma. Kardeván Endre beszélt arról is, hogy az Országos Vadgazdálkodási Adattár az elmúlt hetekben összesítette a 2010-211-es vadászati év statisztikáit, amely szerint „a helyzet nem reménytelen, de a vadásztársadalom eddiginél nagyobb összefogására van szükség”. Beszédes adatként jellemezte, hogy tavaly 78 ezer mezei nyulat és 112 ezer, vagyis csaknem másfélszer annyi vaddisznót terítettek le Magyarországon. A tavalyi viszontagságos időjárásnak is betudhatók a gondok, de a tárca vadgazdálkodási szakemberei mindent megtesznek azért, hogy a következő évben a korábbiakhoz hasonló élőhely-fejlesztési támogatási rendszert biztosítsanak. Ezenkívül a nagyvadak gyarapodásának megállítását remélik attól, hogy újból megyei bontásban osztották ki a nagyvadkilövési kvótákat. Az államtitkár utalt rá, hogy a vadgazdálkodást és vadászatot érintően az elmúlt időszakban több jogszabályváltozás is történt: a vadászvizsga presztízsének helyreállítása mellett a lőtt vad és a vadhús kezelését szolgáló módosítások. Ez utóbbi változás a vadhús helyi értékesítésének támogatását, a hazai fogyasztókhoz történő egyszerűbb eljuttatását is szolgálja. Mindezeken túlmenően a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia révén is az élhetőbb magyar vidék támogatása a cél, amelyben komoly szerep juthat a vadgazdálkodásnak. „Össze kell hangolni a falufejlesztést, a vidéki kulturális örökség megőrzését, a hagyományok ápolását, az öko-, a horgász-, a lovas-, a bor-, a gasztronómiai és a vadászati turizmus fejlesztését, a kistérségi gyógy- és egészségmegőrzést szolgáló turisztikai szolgáltatásokat” – fejtette ki. Kardeván Endre a Zala megyei Bak közelében lévő vadászháznál kitért arra is, hogy a zalai erdők főleg a gímszarvasokról híresek, erről a vidékről számos világrekorder gímszarvasagancs származik.