Ezt Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke mondta el egy konferencián, az ICEG kutatóintézet kutatására hivatkozva. Az „Öt év versenypolitikájának mérlege, avagy mit hozott Magyarországnak és a régiónak az EU csatlakozás óta eltelt időszak” címmel rendezett konferencián felszólalt Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenyügyi biztosa is, aki szerint annak köszönhetően, hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatékonyan fellépett a versenyt korlátozó próbálkozásokkal szemben, több százmillió forintot takarított meg a magyar fogyasztók számára az elmúlt öt évben. Az EU-csatlakozás időszakában a hivatal elé kerülő ügyek között már jellemző volt a kartell, a magyar hatóság 2004 óta 26 milliárd forint kartellbírságot szabott ki, amiből több mint 16 milliárd forintnyi bírság már jogerős – ismerteti a GVH-nak a konferenciáról kiadott közleménye. Nagy Zoltán tájékoztatása szerint a GVH erőfölénnyel való visszaélés kapcsán is fontos ügyeket vizsgált ebben az időszakban, ezek az eljárások álláspontja szerint jelentősen hozzájárultak egy-egy ágazati piacnyitás sikeréhez. Emellett a vállalati fúziókkal kapcsolatos GVH-döntések is jelentősen hathatnak a fogyasztók jólétére: az összefonódás indokolt megtiltása megakadályozza a verseny jelentős csökkenését, ezzel például az áremeléseket.

A GVH elnöke előadásában aláhúzta: sokszor nem a vállalatok, hanem maga az állam korlátozza a versenyt. Hangsúlyozta: különösen fájó, ha az állam a jó és fontos társadalmi célokat rossz eszközökkel próbálja előmozdítani, ez történt az idén az élelmiszer termékpálya kódexszel. A mezőgazdaság különleges elbánásban részesül az EU szintjén, a Közös Agrárpolitika (CAP) keretében, de a termelők védelmére meg kell találni a megfelelő eszközt, ami akkor éri el a célját, ha közben a versenyt, a hatékonyságot, a fogyasztók jólétét nem rombolja. A konferencián Nagy Zoltán szólt a gazdasági válság és a verseny összefüggéséről is, miután a hivatal tapasztalatai szerint a válság hatására sokak bizalma megingott a piacokban. Egyesek odáig mennek, hogy a problémák kiváltó okaként a túlzott versenyt tüntetik fel – jelezte. A a GVH elnöke rámutatott: a piacok nem megfelelő működéséhez azonban nem a verseny, hanem a megfelelő szabályozás hiánya vezetett.

A konferencián Neelie Kroes, az Európai Bizottság versenyügyi biztosa szólt arról, hogy az EU legfontosabb vívmánya az 500 milliós egységes belső piac, ez olyan eredmény, amit védeni kell. Szerinte a belső piac és az eurózóna nélkül a világgazdasági válság elhúzódna, jobban megviselné a tagállamokat. A tisztességes piaci verseny szabályai alól még válság idején sem szabad felmenteni senkit – mutatott rá. Neelie Kroes a GVH közleménye szerint elismerte: egyes tagállamok részéről nagy nyomás nehezedik Brüsszelre, hogy elnézzen bizonyos protekcionista intézkedéseket. Ezeknek a törekvéseknek azonban ellen kell állni annak érdekében, hogy az unió belső piaca ne forgácsolódjék szét. A versenyügyi biztos nem vonta kétségbe, hogy néhány ágazatnak feltétlenül szüksége volt állami támogatásra. Példaként a bankszektort hozta fel, amely az állami forrásoknak köszönhetően nem omlott össze, és tudta folytatni hitelezői tevékenységét.