A VM ügyeire 20 százalékkal több jut jövőre Fazekas Sándor szerint

Közölte: a jövő évben a tárcánál 684 milliárd forint jut az agrárium, a vidékfejlesztés, a vízügyek, valamint a természet- és környezetvédelem finanszírozására. Ez az összeg közel 20 százalékkal több, mint amennyi 2010-ben erre a célra rendelkezésre állt. Közvetlenül a gazdálkodókhoz az ideinél 28 százalékkal, 130 milliárd forinttal több, összesen 593 milliárd forint támogatás jut majd el 2011-ben. A VM továbbra is arra törekszik, hogy megerősítse a gazdálkodók saját közösségeit, főként a kis- és közepes vállalkozókat, vállalkozásokat. Több forrás lesz majd a rendkívül sok gonddal küszködő állattenyésztési ágazat számára is – jelezte a miniszter, ám a forrás összegét nem számszerűsítette. Utalt ugyanakkor arra, hogy egymilliárd forinttal 2011-ben elindítja a tárca a tanyaprogramot. Folytatja az iskolatej- és az iskolagyümölcs-akciókat is. Az előbbire 800, az utóbbira pedig 500 millió forint jut. Hozzátette: “Tisztában vagyunk azzal, hogy ezekre a területekre sokkal több pénz kellene.

Meghatározó év lesz 2011

A jövő év meghatározó lesz a következő 10 év szempontjából – mondta a tárca első embere – és a szándékok szerint 2011-ben megteremthetők a legfontosabb hosszú távú célok alapjai, azaz hogy a magyar vidék erős és versenyképes legyen. A programnak része lesz, hogy a fiatalok újra életformaként és hivatásként vállalják a gazdálkodást, amely biztos megélhetést is nyújt nekik. A tárca éppen ezért a következő hónapokban egy fiatalokat segítő életpályamodellt dolgoz ki. A keretrendszer egyik legfontosabb eleme lesz, hogy a Nemzeti Földalapból lehetőség lesz a földhöz jutásra azok számára, akik életvitelszerűen a mezőgazdaságból szeretnének megélni. Erre  azért van szükség – jelentette ki Fazekas Sándor -, hogy “Magyarország mezőgazdaságának ne csak múltja és hagyománya legyen, hanem jövője is.” A 2010-es év kapcsán a miniszter elmondta, kettős nehézséggel találta magát szemben, amikor átvette a tárca irányítását: az elmúlt 8 év elhibázott agrárpolitikája mellett a súlyos gondot okozott a rendkívül csapadékos idei időjárás. Az évi átlagos csapadékmennyiség másfél-kétszerese hullott le tavaly november óta, az agrárkárok pedig elérték a 150 milliárd forintot. A belvíz még most is súlyos problémát jelent az országban.A szélsőséges időjárás okozta gondok megoldása mellett a tárca igyekezett olyan döntéseket is hozni 2010-ben, amelyek ténylegesen  segítik a gazdálkodókat. Példaként említette Fazekas Sándor – utalva a kistermelői rendeletre és a közbeszerzési törvény módosítására -, hogy újra megnyitották a hazai piacot a magyar termelők előtt. Ezzel a lépéssel azt szerették volna elérni, hogy a családi gazdaságok, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, a polcokra pedig minél több jó minőségű magyar áru kerüljön.

Földbirtok-politikai reform

A miniszter kiemelte, hogy miután az unió három évvel meghosszabbította a földmoratóriumot, “teljes gőzzel” nekiláthat a tárca a tervezett földbirtok-politikai reformnak. E program megvalósításának részeként már létrejött a Nemzeti Földalapkezelő. Így megakadályozhatóvá vált a földspekuláció, és az állam – elővásárlási joga révén – aktív földpiaci szereplővé vált. A cél az, hogy működőképes családi gazdaságok alakuljanak ki, azok a fiatalok pedig, akik gazdálkodni szeretnének, érzékelhető támogatáshoz jussanak. A minisztérium bevezette a másodlagos élelmiszervizsgálat rendszerét is, amellyel korlátozni kívánta a silány minőségű, más országokból származó élelmiszerek beáramlását a hazai piacra. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény pedig megkönnyíti az alkalmi és idénymunkások legális munkavállalását. A kistermelői rendelet módosítása egyszerűbbé tette az élelmiszer termelésének, feldolgozásának és értékesítésének feltételeit. A közbeszerzési törvény módosításával pedig a kistermelők közvetlenül is eladhatják terményeiket a közétkeztetésben. “A szabad pálinkafőzés és a disznóvágásról szóló rendelkezés segít abban, hogy életben tartsuk a vidék hagyományait.” – mondta Fazekas Sándor. Jelezte: tárcája mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a vörösiszap-katasztrófában érintett gazdálkodók talpra állását. Ezért összesen 350 millió forint értékben jövedelempótló támogatást nyújt számukra. Az állattartók és a mezőgazdasági termelők számára egy 200 milliós, az élelmiszer-feldolgozóknak pedig egy 150 millió forintos keretet nyitottak meg.

Tízéves terv készül

Emlékeztetett arra is, hogy a jövő év elejére elkészül a minisztériumban az a 10 évre szóló stratégiai terv, amelyet társadalmi vitára bocsátanak, és a tárca reményei szerint a jövő év közepére ez a program benyújtható lesz a parlamentnek. Hozzátette: “Olyan agrárstratégiát teszünk le az asztalra, amely a saját nemzeti érdekeink mentén valósul meg, és lehetővé teszi az ország megújulását. Hasonló célok vezetnek bennünket is, mint amelyek Európa-szerte megfigyelhetők: jó minőségű és biztonságos élelmiszerek kerüljenek az emberek asztalára, valamint ne csupán megőrizzük, hanem javítsunk is környezetünk állapotán.” A jövő évi soros magyar uniós elnökséggel kapcsolatos tárcafeladatokról a miniszter hangsúlyozta, hogy a minisztériumban  ezeket kiemelten kezelik, a tárcának és személy szerint neki is fontos, hogy a magyar elnökségi félév sikeresen záruljon 2011. közepén. A magyar elnökség ideje alatt napirendre kerülő kérdések közül nagy jelentősége lesz a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjét meghatározó bizottsági közlemény tárgyalásának – húzta alá a miniszter.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.