A megyei szinten szerveződő, autonóm szakmai köztestületnek alanyi jogon tagja lesz valamennyi termelő – mondta a miniszter a tanácskozáson. Az agrárkamara célja, hogy a különböző vitákat házon belül lefolytatva megjelenítse az agrárium szereplőinek érdekeit, más országokhoz hasonlóan, ahol a termelők, feldolgozók, kereskedők összefogva állami beavatkozás nélkül hatékonyan el tudják érni céljaikat – hangsúlyozta a politikus. A készülő új agrárstratégia részleteit március közepén hozzák nyilvánosságra, és négyhetes társadalmi vita után még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament. A stratégia legfontosabb alapvetése, hogy a mezőgazdaságnak biztosítania kell a vidéki emberek megélhetését – mondta Fazekas Sándor. A kiváló hagyományokkal és természeti adottságokkal rendelkező magyar mezőgazdaságnak a tömegtermelés és az alapanyag-előállítás helyett a minőségi, magas feldolgozottságú áruk előállítását kell megcéloznia – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: ezzel párhuzamosan emelkedik az önellátás és önfoglalkoztatottság jelentősége is, különösen a legszegényebb térségekben. Az erősödő, minél több embert foglalkoztató hazai agráriumnak forrásokra és eszközökre van szüksége. Az Új Széchenyi Terv jelentős fejezete az agrár-, vidék- és környezetstratégia, a hét kitörési pont közül öt szervesen kapcsolódik ehhez a területhez – tudatta a vidékfejlesztési tárca vezetője. Az Agrár Széchenyi Kártya – amelynek bevezetése már az első félévben várható – gyors megoldást jelent az őstermelők, a családi gazdálkodók, de akár a nagyobb vállalkozások forgóeszközeinek biztosítására is. Az igénybevevők a minimum 500 ezer, maximum 25 millió forintos hitelhez 2 százalékos kamattámogatást kapnak hároméves futamidő alatt – közölte a miniszter. Az ár- és belvízi védekezés rendszerének átalakítására van szükség, a felelősség és a forrás is egy kézbe, a vízügyi igazgatóságokhoz kell, hogy kerüljön – mondta Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár a konferencián. Úgy vélte, elhibázott volt az a politika, amely az ár- és belvízi védekezést, valamint a megelőzést önkormányzati feladatként jelölte meg, miközben ehhez nem állt rendelkezésre a szükséges pénz, szaktudás és nem biztosították a megfelelő eszközöket sem. Az ár- és belvízi védekezés azonban állami feladat, hiszen legalább országos, de még inkább Kárpát-medencei léptékben kell gondolkodni -hangsúlyozta az államtitkár. Elmondta: a tizenkét vízügyi igazgatósághoz kell csoportosítani a feladatokat, a forrásokat. Egy a parlament előtt álló jogszabályváltozás szerint a jövőben az igazgatóságok gyakorolják a szakmai felügyeletet is a vízi társulások felett is. A következő költségvetéstől a korábban a gazdáktól beszedett, jelenleg az állam által vízkormányzásra biztosított pénz, éves szinten 4,6 milliárd forint a vízügyi igazgatósághoz kerül – közölte Illés Zoltán. Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke arról beszélt, hogy – részben a korábbi kritikákból merítve -, az ügyfélszolgálat átalakításával, a bürokrácia csökkentésével, kitöltési útmutatók elkészítésével segítik a gazdálkodókat abban, hogy minél egyszerűbben juthassanak hozzá a támogatásokhoz. A 2010-es évre járó uniós támogatások nemzeti részét, az úgynevezett „top up”-ok mindegyikét kifizetik május végéig, egy hónappal a június 30-i határidő előtt – közölte az elnök.