Alkotmányellenes az ingatlanadó

A kormány vizsgálja, hogy az Ab által kifogásolt hiányosságok miként és mennyi idő alatt orvosolhatóak jogszabály-módosítással, illetve, hogy a kieső bevételeket milyen módon tudja ellensúlyozni – reagált a döntésre a Kormányszóvivői Iroda közleményében. A Kormányszóvivői Iroda értékelése szerint az Alkotmánybíróság (Ab) döntésével kimondta, hogy Magyarországon, Európa sok más országához hasonlóan, alkotmányosan létezhet vagyonadó. Az Ab szerint amikor a lakóingatlanokat terhelő forgalmiérték-alapú adó a vizsgált törvényben foglalt módon önadózással párosul, akkor a forgalmi érték meghatározásában rejlő bizonytalanság kockázata egyoldalúan az adóalanyokra hárul, ami a jogállamiságból levezethető jogbiztonságot sérti.

Az adóalanynak kellett volna meghatározni

A lakóingatlanok adójának alapját az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan. Az adóhatóság ugyanakkor a vizsgált törvény szerint jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, és a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Ez pedig az ötéves elévülési időn belül még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna, hiszen a lakóingatlanok adójának alapjául szolgáló, árként általában elérhető érték konkrét jogügylet és hatósági közreműködés nélkül bizonytalan, gyakran akár 30-40 százalékos ingadozást is mutathat – tartalmazza az Ab közleménye.

Nem egyértelmű

Az Ab megállapította, hogy a törvény ellentmondásos szabályai következtében nem egyértelmű, milyen értéket kell adóalapnak tekinteni, és több adóalany esetén hogyan kell közöttük megosztani az adófizetési kötelezettséget akkor, ha a lakóingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, és az annak gyakorlására jogosult személy lesz az adó alanya. Ez pedig szintén sérti a jogbiztonságot. A törvénynek a vízi és légi járművekre, valamint a személykocsikra vonatkozó rendelkezései alkotmányosak. Az Ab – más országok adóztatási gyakorlatát is figyelembe véve – nyomatékosan rámutatott arra is, hogy önmagában a vagyonadó intézménye és annak önadózással történő megállapítása nem alkotmányellenes. A vagyonadót először 2010-ben kellett volna bevallani a 2010. január 1-jén érvényes tulajdonlást alapul véve, befizetni pedig két egyenlő részletben kellett volna, először az szja-val egyidejűleg, a bevallás benyújtásával, majd szeptember 30-ig.

A múlt

A részben alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály szerint minden lakóingatlan adóköteles lett volna, ám mentesség illette volna meg a tulajdonost, ha a lakás forgalmi értéke 30 millió forint alatt van, és életvitelszerűen benne lakik. Szintén mentesült volna a második lakóingatlan, ha forgalmi értéke 15 millió forint alatt van; a harmadik – és e feletti számú – ingatlan esetében azonban a 15 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó lakás után is adózni kellett volna. Az adó mértéke 30 millió forintos forgalmi értékig 0,25 százalék, 30-50 millióig 0,35 százalék, 50 millió forint felett pedig 0,5 százalék lett volna. Az Ab döntése, amellyel megsemmisítette a vagyonadónak az ingatlanok adóztatására vonatkozó részét nagyjából 50 milliárd forint bevételkiesést jelent a költségvetésnek.

Az indok

Az értékalapú vagyonadó bevezetését a kormány az igazságosabb közteherviselés megteremtésével indokolta, azzal támasztva alá, hogy az új adónem nem a jövedelmeket, hanem a felhalmozott vagyont adóztatta volna, és a szabályok szerint az adózók mindössze 5 százalékát érintette volna. A kormány úgy érvelt, hogy egyebek között a vagyonadó bevezetése teremti meg a lehetőségét a munkára rakódó terhek és a személyi jövedelemadó csökkentésére. Adótanácsadók szerint az Ab döntése jogalkalmazási bizonytalanságot szüntet meg, ugyanakkor nem ad fogódzót egy újabb ingatlandó-törvény megalkotásához, amely szerintük hosszabb távon megkerülhetetlen lesz. Rámutatnak arra is, hogy nehéz lesz betömi a költségvetés bevételi oldalán keletkezett lyukat, amelyre a kiadási oldal csökkentésével, illetve a tartalékok befagyasztásával látnak lehetőséget.

Nem az APEH

Ingatlanszakértők arra mutattak rá a megsemmisített ingatlanadó kapcsán, hogy az adóhatóság nem állapíthatja meg az ingatlan értékét, azt csak az adóhivataltól és a tulajdonostól is független szakértő mondhatja meg. Ennek érdekében támogatnának egy az önkormányzatok által működtetett programot, amely a ház elhelyezkedése és külső minősége alapján adná meg az árát. A piaci érték alapú adózást alaptalannak tartják amiatt, hogy a jelenlegi körülmények között folyamatosan változik az érték. A Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete pedig úgy tudja, hogy a vagyonadó módosított verziója rohammunkában már el is készült.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.