Aratási körkép

A mezőgazdasági területek háromnegyedén már befejezték az aratást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, azonban lesznek olyan táblák, ahonnan a jégverés és a csapadékos időjárás miatt nem fogják betakarítani a terményeket a gazdálkodók – tájékoztatott a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezető falugazdásza. Szabolcsban összesen 72 ezer hektáros területen vetettek őszi és tavaszi gabonaféléket, valamint őszi káposztarepcét és babborsót, ezek betakarítása jelenleg 73 százaléknál tart – mondta Mátyás László. Az őszi búza 78 százaléka, a rozs 27, a tritikálé 78, és babborsó 3 százaléka van a magtárakban, az őszi árpát, a tavaszi búzát, a repcét és borsót viszont már teljesen learatták. A falugazdász közlése szerint jelenleg a legjelentősebb gabonaféle, az őszi búza aratása folyik, a 6400 hektáron termő rozsból eddig 1761 hektárt vágtak le a kombájnok; utóbbi két gabonanövény betakarítása várhatóan már a hét végére befejeződhet.

Nem túl bíztató adatok

Mátyás László elmondta: azokon a területeken, amelyeket jégverés ért, illetve a csapadékos időjárás miatt nagyon elgyomosodott, gyenge terméseredmények várhatók. Egyes táblákon hektáronként mindössze 340-400 kilogramm az átlagtermés, ezért elképzelhető, hogy ezeken be sem nem fejezik az aratást – tette hozzá. Nem túl biztatóak az átlagtermés-adatok sem: a tavalyi betakarítási eredményekhez képest feleakkora termésre számít a szakember. A falugazdász ennek okaként a talaj-előkészítés elhanyagolását, és a növények nem megfelelő mértékű tápanyag-utánpótlását említette. A május-júniusi aszályos időszak, valamint a jégverések szintén komoly károkat okoztak a kalászosokban – tette hozzá. Mátyás László tájékoztatása szerint az őszi búza jelenleg 2,65 tonnás átlagtermést produkál egy hektáron. A legjobb, malmi minőségű búzáért tonnánként 30 ezer, az euro-minőségűért 27.500, a takarmánybúzáért pedig 24-25 ezer forintot fizetnek a felvásárlók – mondta a vezető falugazdász. Az eddig átvett tételeknek több mint 40 százaléka malmi minőségű.

Az évtized legjobb repcetermése Somogyban

Az elmúlt tíz év legjobb repcetermését takarították be Somogyban – közölte Varga Gábor (képünkön), a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója. A főigazgató tájékoztatása szerint az ország harmadik legnagyobb repcetermelő vidékén több mint húszezer hektáron fejezték be az ipari növény betakarítását. A hektáronkénti termésátlag 2,7 tonna, szemben az elmúlt tíz év hektáronkénti 2,1 tonnás átlagtermésével, azaz közel 55 ezer tonna repcemagot arattak a gazdálkodók. Varga Gábor a felvásárlási árról szólva elmondta: a betakarítás kezdeti időszakában tonnánként 80-85 ezer forintot fizettek a repcéért, ez mára 60-65 ezer forintra csökkent, ami azzal magyarázható, hogy noha a termőterület 15 százalékát jégkár sújtotta, a terméshozam ennek ellenére magasabb lett a sokéves átlagnál.

Még az ár is megfelelő

A szakember megítélése szerint még ez utóbbi ár is megfelelő, ugyanis a korábbi években – kivéve a tavalyi „kirobbanó”, a betakarítás kezdetén jellemző százezer forint feletti felvásárlási árat – 50-55 ezer forintért vették meg a repce tonnáját. Figyelembe véve a teljes önköltséget, az idén hektáronként legalább 150-170 ezer forint árbevételre kell szert tenni a termelőknek ahhoz, hogy a repce termesztése jövedelmező legyen – mondta a főigazgató. Ez a december elsejétől kezdődő egységes területalapú támogatás kifizetése nélkül értendő, amely az idén 157 euró, azaz várhatóan 42-43 ezer forint lesz hektáronként, vagyis ezzel a termelők már plusz jövedelemre is szert tehetnek – tette hozzá Varga Gábor, aki emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt területalapú támogatás jogcímen hektáronként 70 eurót kaptak a földhasználók.

Csongrádban bejöttek a jóslatok

Bejöttek a jóslatok: a tavaszi aszály miatt nagyon gyenge a búzatermés Csongrád megyében, mindössze 3 tonnás az átlagtermés hektáronként, de eközben egy szentesi táblán valószínűleg országos rekord lesz. A Délmagyarország című napilapnak Szakáll Sándor, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal megyei földművelésügyi igazgatója elmondta: nagyon rossz termést arattak le a szövetkezetek és a gazdálkodók. A kalászosok megsínylették azt, hogy áprilisban és májusban alig esett 1-2 milliméter csapadék. A júniusi özönvíz, pedig akkor jött amikorra a gabona megérett, és az égi áldás inkább ártott, mint használt. Az őszi árpa és a búza egyformán 3 tonnás átlagtermést hozott a megyében a szokásos 4,5-5 tonna helyett. Érdekességként említ az újság egy szentesi 107 hektáros területet, ahol 9,2 tonnás rekord gabonatermést takarítottak be. Szarvas Pál, a termelő kft. ügyvezetője a lapnak elmondta: a siker egy francia hibrid vetőmagnak, illetve az öntözésnek köszönhető.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.