Az Agrárkamara az AB-hez fordulna a biztos miatt
Az Agrárkamara számos jogszabályellenes elemet talált a törvényben. Az elnökség közleménye a kifogásokat részletezve mindenekelőtt azt jelzi, hogy a készülő törvényről – állításuk szerint – a MA és a területi kamarák nem kaptak információt, sem a tervezett intézkedés politikai, vagy szakmai indokairól, illetve a szabályozás főbb elveiről sem. Az Országgyűlésnek november közepén önálló képviselői indítványként benyújtott „Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdésekről” című törvényről az Agrárkamara megállapította, hogy a gazdasági kamarákról szóló egységes törvény módosítása nélkül, csak az agrárkamarákra vonatkozó, külön törvény megalkotása jogalkotási szempontból aggályos. A köztestület szerint elfogadhatatlanok a törvény azon rendelkezései, amelyek a törvényesen megválasztott testületi szervek és tisztségviselők döntési és képviseleti jogát egy az agrárpolitikáért felelős miniszter által megbízott kamarai biztos ellenőrzése alá rendelik, aki a kötelezettségvállalással, valamint képviselettel kapcsolatos ügyekben a képviseleti jogot magához vonhatja. Ez az intézkedés sérti a jogi személyiség, az önkormányzatiság, a képviseleti joggal kapcsolatos hatályos törvényi rendelkezéseket. Ugyancsak törvénysértő azon rendelkezés, amely szerint a kamarai biztos „az agrárkamara részére feladatot határozhat meg” – tartalmazza a közlemény. A kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség látja el. Ilyen ellenőrzésre szinte minden területi agrárkamaránál sor került. Ezek az ellenőrzések olyan kirívó problémákat nem találtak, amelyek a működés törvényes rendjébe való fentiek szerinti beavatkozást indokolná – szögezik le. A MA elnöksége a kamarai biztosnak az agrárkamarák gazdálkodását célszerűségi és eredményességi szempontból történő ellenőrzési jogosultságát sem tudja elfogadni. A kamarák gazdálkodását ugyanis a törvényi rendelkezések szerint saját ellenőrzési bizottsága folyamatosan ellenőrzi, továbbá törvényileg biztosított az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési jogköre is. Az agrárkamaráknál meglévő – a sajtóhírekben szereplő összegeknél lényegesen kisebb – tartalék vagyon az önkéntes tagok tagdíjából, illetve a kamarák által nyújtott egyéb szolgáltatásokért befolyt díjakból származik. Az ezen vagyon feletti rendelkezés felügyelet alá vonása az MA szerint lényegében államosítás, és sérti az alkotmány tulajdonhoz való joggal kapcsolatos rendelkezését. A Magyar Agrárkamara elnöksége – annak ellenére, hogy az agrárkamarákra vonatkozó külön törvény megalkotásának indokait nem ismeri – az új szervezeti és működési feltételeket meghatározó törvény előkészítésében, végrehajtásában, a jogutódlás törvényes biztosításában résztvevő, az e kérdéskörökkel kapcsolatos jogosítványokkal rendelkező kamarai biztos kinevezését el tudja fogadni, és ilyen vonatkozásban készek a kamarai biztossal együttműködni – tartalmazza a MA közleménye.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.